Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Antall József: Lumniczer Sándor és a pesti orvosi iskola

ségükkel, megtorlások és ígéretek kilátásba helyezésével érték el a kinevezés el­fogadását, és a Rókus Kórház osztályának kibérlését a fővárostól. Tanári egyéni­ségéről majd Tauffer Vilmos fest megnyerő képet [40], Támogatta a fiatal szak­embereket, keresztül vitte a szükséges tanársegédi, adjunktusi állások rendszere­sítését a fiatal tehetségek továbbképzésére. Külön kiemeli „az új haladások iránt való nagy érdeklődésé"-t, amit még jobban aláhúzott emlékbeszédében Janny Gyula. Ezzel magyarázhatjuk, hogy Semmelweisnek az Orvosegyletben tulaj­donképpen első méltatója (18G5. október) [41], tanításainak őrzője, aki a másik sebészprofesszorral, Kovács Józseffel együtt a semmelweisi aszepszis gondolatá­ban élt, később a Lister-féle antiszeptikus sebkezelési eljárás magyarországi be­vezetője lett. Tanítványai néha egyenesen Lister mellől tértek vissza, mint Puki Ákos, és közvetítésük is elősegítette eljárásának gyors terjedését. Tapasztalatai­ról ugyancsak cikkekben számolt be, hasonlóan mint később a Koch-féle szer hatásáról. Noha ebben a kérdésben a konzervatív Kovács Józsefnek volt igaza, amikor kitartott Semmelweis mellett, mégsem tagadhatjuk Lister érdemeit. Bár Semmel­weis doktrínája túlélte tanításait, sebkezelési eljárásai elavultak, de az aszepszis és az antiszepszis elvének elterjedése a gyakorlatban az ő nevéhez fűződik. Sőt fellépésével — akaratlanul is — Semmelweis igazának felismerését, méltó meg­becsülését teremtette meg [42]. Lumniczer irodalmi munkásságát jól jellemzi Janny, amikor megállapítja: „Művei nem úttörők, de mindig a haladó kor szín­vonalán állók, s nemcsak a hazai, hanem az egyetemes orvosi tudománynak maradó és méltányolt alkotásai" [43]. Lumniczer Sándor méltó arra, hogy emlékét megőrizzük. Ezért kezdemé­nyezte a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, hogy a Kerepesi temetőben levő hamvait — feleségeivel együtt — helyezzék át a 48-as hősök parcellájába. A Had­történeti Intézet, majd a Fővárosi Tanács egyetértésével, halálának 75. éves évfordulóján, 1967-ben ez megtörtént. Legyen végrendelete az életelvként val­lott intelme: „Egy szilárd képességű orvos fogalmához tartozik az, hogy tudo­mánya szentélyében vallott meggyőződéséhez gyakorlati téreni teendőiben is minden körülmények közt hű maradjon" [44]. JEGYZETEK 1. Réti Endre: Nagy magyar orvosok. Bp. 1954. 61 — 111. 1. — Az orvostudomány magyar mesterei. Bp. 1924. 2. Szinyei József : Magyar írók élete és munkái. VIII. köt. Bp. 1902. 133 — 137. 1. 3. Hőgyes Endre : Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudományos Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Bp. 1896. 224 — 225. 1. — Lumnitzer István diplomája a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum XI. szakgyűjteményé­ben (a továbbiakban: SOM. XI.). 66. 130. 1. ltsz. alatt. Dissertatio-ja uo. 66. 127. 1. ltsz. 4. Gortvay György : Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy törté­nete. I. köt. Bp. 1953. 178-179. 1. - Szinyei i. m. 130-131. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents