Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Antall József: Lumniczer Sándor és a pesti orvosi iskola

A SZABADSÁGHARC EGÉSZSÉGÜGYI FŐNÖKE Régi vágyak, sokszor megálmodott remények tűntek megvalósíthatónak, amikor 1848 tavaszán kirobbantak az európai forradalmak, és összeomlott Metternich szentszövetségi rendszere. Bécs most a forradalmi Bécset jelentette a császárváros helyett, Pest és Buda pedig a hűbéri láncot lerázó, nemzeti önállóságát visszaperlő Magyarországot. Nem csoda, hogy a hazatérő Lumniczert is ott találjuk a megújhodás bajnokai között. A megalakuló Batthyány-kormány közoktatási minisztere, Eötvös József nemcsak az orvosi ügyek intézését, hanem az egyetem igazgatását is Lumniczer mesterére, Balassára bízta. Markusovszky és Lumniczer ott állt Balassa mellett, aki Eötvös reformpolitikájának orvosi letéteményese és szakértője volt. A békés átalakulás, a fájdalommentes újjászületés reménye azonban hamar elhomályosult. A forradalmi hullám apálya, a marcangoló nemzetiségi ellentétek és az ájulásból magához térő bécsi kamarilla hamar rádöbbentette az optimistákat is a készülő veszélyre. Lumniczer nem sokkal a visszatérése után megkezdte nagysikerű hadi sebészeti előadásait a pesti egyetemen. A válaszút elé állított magyarság a küzdelmet választotta, és 1848 nyaránőszén már kibontakozott a véres dráma, amelyet nem minden szereplő tudott végigjátszani. Igaz, ez a szereptől is függött. Az eseményektől megriadt politikusok egy része külföldre távozott vagy visszavonult a politikától. A becsületes orvosokat — radikális politikai hitvallás nélkül is — a harcoló nemzethez kötötte hivatásuk. A szabaságharc kitörése után az egyetem sebészeti és szemészeti klinikáját — Balassa és Markusovszky vezetése alatt — honvédkórházzá alakították át. Csak a főváros elestekor, 1849. január 1-én szüntette meg működését. Lumniczer azonban még 1848 augusztusában bevonult a harcoló seregekhez, és zászlóalj-főorvossá nevezték ki. Részt vett a schwechati ütközetben és Görgei Artúr seregében a téli és tavaszi hadjárat szinte valamennyi nagy csatájában. Görgey előterjesztésére 1849 februárjában nevezte ki törzsorvossá Mészáros Lázár, gyakorlatilag azonban már január 1. óta ebben a beosztásban működött. A tavaszi hadjárat közepette pedig Görgey seregének igazgató törzsorvosává léptették elő [16]. Lumniczer kitűnő szervezőnek bizonyult, Görgey is kiemelte érdemeit a gyors • beavatkozás, a betegellátás biztosítása terén. Kassán (1849) kiadott utasítása a feldunai hadsereg orvosai számára [17] mintául szolgált a többi alakulat orvosi szolgálatának megszervezésekor is. Meghatározta a katonaorvosok helyét a hadseregben, az egészség fenntartását célzó, kórházon kívüli orvosi rendszabályokat (prevenció), a betegek ellátására vonatkozó teendőket. Különösen figyelemre méltók a szolgálat alatt, a táborban és a harcmezőn követendő eljárásra vonatkozó utasításai. Érdemes idéznünk a 62. §-t: „Táborban az orvos minden az egészség föntartására vonatkozó pontokat lehetőség szerint alkalmazza, s mindent elkövetve a mi tőle kitelik, az egészségi állapot jó karban tartására, nem felejtvén el, hogy különösen táborban az életerős csapat valódi kincs" [18], Nem túlzunk, ha megállapítjuk, hogy a Görgey vezetése alatt álló seregtestek harcképességének, ütőképességének és általános egészségi állapotának fenntartásában, a ke-