Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

ADATTÁR - Réti Endre: Korányi Sándor hagyatéka a Budapesti Orvostudományi Egyetem Könyvtárában

ember lelkiállapota más, mint az egészségesé és aki sokszor állott, mint orvos beteg orvostársa ágya mellett, lassanként meggyőződik arról, hogy a beteg ember lelki állapota őt tudása ellenére is hozzáférhetővé ..." Itt a kézirat megszakad, azonban világos, hogy Korányi véleménye szerint az egészségügyi nevelés helyes, hiszen még az orvos kezelését sem teszi lehetetlenné az a tény, hogy szaktudással rendelkezik. 4. íme néhány gondolata a belgyógyászat oktatásával kapcsolatban : „A belorvostan tanításának és művelésének krízise. Régen a klinika a diagnostika ellenőrzője és fejlesztője, — kiegészítő része a kórbonctan. A nosographia kidolgozása. Az aetiologiáé. Kiegészítője a bekteriológiai laboratórium. A therapia symptomatikus, ellenőrzése egyszerű, betegségek szerinti csoportosítás kevésbé fontos. Igazi therapia — nagy tapasztalat, vagy anyag. Ezért a klinikán kívül fejlődött fertőző kórházak, neurológia, syphilidologia, tbcanyagcsere betegségek. Sebészeti összefüggés. A belklinikának fel kell ölelni egész anyagát, több osztályból kell állnia külön személyzettel, adminstrátióval. Kísérleti kórtan. Laboratóriumok. A tanítást rendszerbe kell önteni. A klinikai előadás, poliklinikus kiegészítő rész. A tanrend módosítása. Együttműködés a többi klinikával. A belorvostan, mint központ. A gyermekorvostan különválása." 5. Birtokunkban van Balassa emlékelőadásának kézirat-töredéke is, valamint két levél, amely közül az első éles és szükség esetén kíméletlen kritikáját mutatja: „1910. XII. 15. Bársonynak: ... Az, mintha Kéthly Lászlót mindenből ki akarnánk — vagy akarnám forgatni, nem igaz. Abból soha és senki előtt nem csináltam titkot, hogy a klinikai professzura betöltésére alkalmasnak nem tartom, valamint abból sem, hogy mint atyjának is megmondottam, ha nem csalódom áprilisban vagy májusban, méltányosnak tartom, hogy részére független munkakört biztosítunk. Ezt kivihetőnek hiszem úgy, hogy a Szentkirály-utczai épület kettéosztása után egyik részét ő kapja megfelelő segédszemélyzettel. Azt hiszem, ennek keresztülvitele nemigen fog nehézségbe ütközni ..." 6. Végül 1930-ból birtokunkban van egy levele, amelyet visszapillantó jellege miatt hagyunk utolsónak. A levél „Kedves Géza!" megszólítással kezdődik és Budapesten 1930, VI. hó 25-én íródott, talán Farkas Géza élettan-professzornak szól.