Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Szecska Károly: Egri adalékok a Tanácsköztársaság egészségügyi politikájához

Az anyák iskolája kapcsán sorozatos előadások keretében mondták volna el az anyáknak mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a modern csecsemőgyógyászat a gyermekápolás megkönnyítésére kidolgozott. E két intézményt nyilvános tejkonyha egészítette volna ki; mindkettő szigorú orvosi ellenőrzéssel [4]. Felvették a küzdelmet a különböző fertőző, valamint a bőr- és nemi betegségek ellen is [5]. E célra két tagból álló egészségügyi őrségeket szerveztek és bocsátottak az orvosok rendelkezésére [0], A város közegészségügyének hathatósabb javítására megalakult a közegészségügyi bizottság. Elnöke Ballá Mór volt [7], Gondoskodtak az ifjú munkások egészségvédelmének biztosításáról, munkaidejük 6 órában volt megállapítva. Eger város tisztasága érdekében az utcaseprők számát 8-ra emelték [9]. Nagy jelentőségű volt a fürdő és az uszoda szocializálása is. A fürdők köztulajdonba vétele közvetlenül a Tanácsköztársaság kikiáltása után megtörtént, s hozzáfogtak átalakításukhoz, hogy azok a kor igényeinek mindenben megfeleljenek [10]. Az Egerbe küldött politikai megbízottak erre nézve sürgősen intézkedtek [11]. A Heves megyei Központi Direktórium az Erzsébet-fürdő javítására a Heves megyei Takarékpénztárból 100 000 korona hitelt nyújtott az építési direktóriumnak [12]. A városi fürdőhöz július 22-én 1120 korona értékű anyagot utaltak ki, majd később 294 koronát [13]. A városi fürdőket teljesen a dolgozók rendelkezésére bocsátották. A szakszervezeti proletárok fürdőzése teljesen ingyenes lett [14]. A vörösőrség jóléti osztálya megegyezést hozott létre a szocializált fürdő gondnokaival, hogy a fürdők minden héten kétszer díjtalanul álljanak a vörösőrök rendelkezésére [15], Július 17-től az iskolás gyermekek ingyenes fürdőzését is rendszeresítették [10]. Az ellenség különféle rémhíreket terjesztett, hogy a fürdők vize fertőzött [17]. A proletárok testi fejlődésének elősegítését szolgálta a Tornaegylet megalakítása. A dolgozók, akik az egész napi munka után az egészségtelen rossz levegőjű műhelyekből kilépve szórakozást és egészséges levegőt kerestek, itt a sportnak minden ágával foglalkoztak [18]. Sajnos a szép intézmény munkáját nemegyszer akadályozta a megfelelő felszerelés hiánya. Foglalkoztak az egri vásártéren létesítendő munkássporttelep felállításának tervével is [19]. Talán legfontosabb közegészségügyi lépés volt az egészségügyileg kifogástalan proletárlakások építésének terve [20], Természetesen a hadi események és a Tanácsköztársaság bukása miatt ez sem valósulhatott meg. A lehetőségekhez képest azonban a város vezetősége mindent megtett, hogy megszüntesse a népelnyomó rendszer maradványait, és emberibb életet biztosítson a dolgozóknak. Az egészségügyről szóló „Tanácsköztársaság utáni főorvosi jelentés" megállapítja, hogy „lefoglalták a fürdőket és a proletárok részére ingyenes fürdőztetéseket engedélyeztek, lefoglalták a szomszédos káptalani uradalmakból beszállított tejet, könyörtelenül rekviráltak a proletárok részére lakást" [21]. Jelentős előrehaladás történt az orvosi szolgáltatás terén is. A kórházakat szocializálták, élükre bizalmit állítottak. A direktórium megalakulása az akkori főorvos ellenzése miatt az Alapítványi Női Kórházban nem sikerült, így ennek élére csak bizalmit állítottak [22]. A betegeket bőven ellátták élelemmel [23]. Tervbe vették a kórházak átalakítását, rendelőórák rendszeresítését, külön-külön egyes