Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 44. (Budapest, 1968)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Daday András: Újabb adatok a régi Balatonfüred történetéhez

házi rendje jótékony működésének egyik legáldásteljesebb dicsőségét lássa Füredben. Füredről visszatérő betegeimtől nagy megelégedéssel hallom, mily erély és szorgalom fejtetik ki Füreden az ügykezelés minden ágában. Ez idén tettem először kísérletet mellbetegeket a füredi kúrára küldeni. Az eredmény, örömmel kell bevallanom oly annyira biztató és kielégítő volt, hogy főtisztelendőséged hathatós közbenjárása által létrehozott savókúra intézete Fürednek véleményem szerint egy gazdag beteg contingensnek nézhet elébe. Dr. Orzovenszky barátom Fürednek páratlan tevékenységű orvosa tudósított, hogy a jövő szezonra bizton reménylhetni a sétatérnek a partig lenyúlását, továbbá a Balaton fürdőbódéknak kinyittatását és hogy a méltóságos uradalom ügyes és közméltánylásban részesülő inspectorat terjedelmesebb reformok tekintetéből külföldi fürdőkbe utaztatta volt, hogy ezek folytán egy födött séta teremnek létrejötte, a partnak bővítése és kényelmesbítése stb. reménylhetők rövid jövőben. Mindez, valamint buzgó örömömre, úgy, hogy teljes meggyőződésem szerint biztos garantiául szolgál, hogy a természet által páratlanul megáldott Fürednek nagy és fényes jövendője van. Én magam is ezidei fürdőszemlei utamból némelyest közlettem dr. Orzovenszky barátommal mit füredi melegfürdőre nézve csakély költséggel tán ezidén lehetne kísérletképp, életbe léptetni. Ezen felül tanácsoltam neki, hogy míg Füred alakulási szakában van és még tapasztalatai nem nyugosznak szélesebb alapon, Füredről ne írjon munkát, hanem inkább az analysist tartalmazó köriratot intézzen csak — mint ez külhoni fürdőorvosok részéről szokás — évenként tavasszal orvos társai számára vázlatosan." Eddigi ismereteink alapján megállapíthatjuk, hogy Balatonfüred a természeti csapásokat követő megújhodások meg a panaszok és dicséretek pergőtüze után vált az ország első gyógy- és üdülőhelyévé. IRODALOM 1. Adatok Balatonfüred történetéhez (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, Debrecen, 1938. 2. sz.) 2. A régi Balatonfüredről (Betegápolásügy, 1939. 6. sz.). 3. A Balatonfüredi savanyúkút múltja (Egészség, 1940. 5. sz.). 'J. A régi Balatonfüredről (Gyógyászat, 1941. 15 —1G. sz.). 5. Az első magyar fürdőügyi tanulmányút (Az Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 195(5.) Zusammenfassung Der Verfasser durchforschte vor einigen Jahrzehnten zweimal das Archiv der Benediktinerabtei von Tihany, zu deren Landgüter einst der Kurort Balatonfüred am Plattensee gehörte. Aus dem damals gesammelten Material veröffentlicht er etwa 12 Angaben aus dem 2. und dem 5. Jahrzehnt des vorigen Jahrhunderts, die für die Entwicklungsgeschichte des Sauerwasserbades von Bedeutung sind.