Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Sós József: Semmelweis (1818-1865)

állásfoglalásával. Később, mint dékán ő terjesztette a helytartótanács elé azt a javaslatot (1862), hogy Semmelweis megelőző eljárását kötelezően vezessék be a kórházakban és a magángyakorlatban is. A szemész Lippay Gábor volt, aki sok utazás után 1847-ben lett tanár és tanszéken kívül is, a tanügy és a betegellátás szervezése terén érdemeket szerzett. Csausz Márton hétéves helyettesség után nyerte el a bonctan tanári állást és a tanszéket nagyrészt keresetéből tartotta fenn. Mindkét kormány bizalmát bírta. Diescher a pesti szülész-belgyógyász, közkedvelt orvos, aki az elméleti orvostan, kórtan, gyógyszertan tanára is volt, Semmelweis kinevezésekor a karban az elméleti orvostan tanára, majd Semmelweis követője a tanszéken. Tudományos igény nélküli rutinos orvos, aki nem ellenezte, de nem is támogatta Semmelweis elvét.. A karban Gerenday József a növénytan tanára is orvos volt, és a szabadságharc után két évig felfüggesztették állásából. Már csak hazafiassága révén is támogatta Semmelweist. Három kari tag — Szabó : ásványtan, Wertheim : vegytan, Langer : állattan — esetleges szerepéről nincsenek adataink, de nem orvosi szaktárgyaik miatt nem lehetett jelentősebb a befolyásuk Semmelweis munkájának segítségében vagy gátlásában. Végeredményben a 15 tagú karból legtöbben olyan emberek voltak, akik Semmelweist megértették, sőt többen támogatták, mint a vezető szerepű Balassát. Nem volt gátlója és ellensége. A tanszék 1854. nov. 25-én ürült meg. A pályázatokat 1855. febr. 20-ig kellett beadni és júl. 18-án a kinevezés meg is történt. (Korunkban, amikor az életritmus gyorsult, sajnos gyakran több éves a huzavona. Milyen furcsa!) A jelölésben máig is érthetetlen, hogy első helyen Kari Braunt és a második helyen Semmelweist jelölték a karban. A magyarul nem tudó Braun első helyen történt jelölésében nyilván szerepet játszott az a tény, hogy a pesti egyetemet császári biztosi utasítás megfosztotta a Monarchia más egyetemein természetes jogoktól. Nem választhatott rektort és nem tarthatott 12 éven át közgyűlést. A pesti egyetem a császári biztos közvetlen rendelkezése és a magyarul nem tudó Anton Virozsil jogász tanár elnöklete alatt állott. Ez olyan befolyást jelentett, amit számításba kellett vennünk. Ma már nem tudjuk a kulisszatitkokat kibogozni, de lehetett Braun első helyen jelölésének olyan meggondolás az alapja, hogy úgy sem