Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - D. Tutzke: Semmelweis tanának hatása a közegészségügyre

Miután statisztikailag bebizonyosodott, hogy az otthon szülőknél a gyermekágyi mortalitás csak kis fokban csökkent, a következmény az volt, hogy szigorúbban ellenőrizték az egészségügyi személyzetet, főleg a szülésznőket. Az egészségrendészeti intézkedések tehát a második ismérve annak a hatásnak, amit Semmelweis tana a közegészségügyre gyakorolt, s amit itt meg kell világítanom. Ezt a fejlődési szakaszt a XIX. század nyolcvanas éveiben az vezette be, hogy különleges utasításokat adtak ki a szülésznők számára a gyermekágyi láz elleni védekezés céljából. Ezekben az utasításokban nemcsak a már említett bejelentési kötelezettség szerepelt, hanem a gyermekágyas nők ápolására, hatásos fertőtlenítő oldatok készítésére, a kéz, a műszerek és a külső nemiszervek fertőtlenítésére vonatkozó előírások, valamint a szolgálattól való felmentés előírása abban az esetben, ha valamelyik ápolt gyermekágyas nő gyermekágyi lázban megbetegedett. Egyébként a nőgyógyászat vezető képviselői arra törekedtek, hogy a szülésznők és a gyakorló orvosok felkészültségének további javítására irányuló jól megalapozott javaslataikkal a lehető leghatásosabban leküzdjék a szülészeti intézeten kívüli gyermekágyi lázat. így pl. ismételten követelték, hogy erősen korlátozzák, sőt szüntessék meg a szülésznők által történő hüvely mosásokat, és a gyakorló orvosoknak nyomatékosan a lelkére kötötték, hogy a szülészeti műtéteket a minimumra korlátozzák. Ezen túlmenően hangoztatták, hogy feltétlenül csíramentes gumikesztyűket kell használni [19]. Bajorországban 1910-ben bevezették a különleges szülésznői szekrénykét, amelyben megvolt valamennyi dolog, ami a kéz fertőtlenítésére szükséges. A legfontosabb feladatot abban látták, hogy a szülésznőket általában szigorúbban neveljék a higiénikus magatartásra. Azt remélték, hogy alaposabb kiképzéssel, rendszeres továbbképzéssel és intenzívebb orvosi felügyelettel a szülésznők körében is elérik a fertőtlenítés lényegének olyan tökéletes ismeretét, hogy a szolgálattól való ideiglenes felmentés feleslegessé válhatik ([5], Tisztában voltak azonban azzal, hogy a szülésznőkre nem szabad csak kötelességeket hárítani, hanem hogy egyidejűleg biztosítani kell számukra a kielégítő minimális kereset és a beteg-, valamint aggkori biztosítás jogát [16]. Ezzel olyan szempontokat érintettek, amelyek később mérvadó szerepet játszottak a szülésznői intézmény reformjánál.