Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - D. Tutzke: Semmelweis tanának hatása a közegészségügyre

mét, hogy elsőnek figyelmeztetett erre a lehetséges kórokra, ám ugyanabban a taglalásban kijelenti, hogy a klóroldatos mosakodás elégtelen és azt hiszi, hogy az egyszerű mosás és ruhaneműváltás az egyetlen olyan intézkedés, amit érdemes figyelembe venni [14]. 1901-ben ezzel szemben Schenk Pál egészségügyi tisztviselő így ír: „A gyermekágyi láz megismerésében alig vehető észre lényeges haladás azóta a félszázad óta, ami 1847-től eltelt, amikor a zseniális Semmelweis kiderítette annak természetét. A gyermekágyi láz megbetegedései és halálesetei mégis egészen lényegesen csökkentek és még állandóan apadnak ott, ahol Semmelweis alapvető nézeteiből levonták a helyes következtetéseket". [16]. Mi változott meg hát abban az időben, ami eltelt Pappenheim Kézikönyvének a megjelenése és Schenk cikkének a közzététele között? Semmelweis tanítása leülepedett a közegészségügyben, amit négy ismérv alapján szeretnék Önöknek bemutatni. Első ismérvként hadd domborítsam ki a gyermekágyi láz statisztikáját: mert az egészségügy terén a statisztikai elemzések képezik az elmaradhatatlan alapját mind az intézkedések kibocsátásának, mind végrehajtásuk ellenőrzésének. A gyermekágyi láz tömeges fellépéséről szóló statisztikai adatok olyan régiek, mint maguk a szülészeti intézetek. Ennélfogva a gyermekágyi láz első halálozási adatai még a XVII. század második feléből származnak. Ezeknek a statisztikáknak a többsége azonban a XVIII. század végére és a XIX. századra nyúlik át. Hirsch Ágost nem kevesebb mint 288 gyermekágyi láz-járványt szedett össze a szakirodalomból. Ezek 10(34 és 1879 között folytak le Amerika és Európa legkülönfélébb városaiban, ill. helységeiben. Ezek sorában kisszámú olyan járvány is található, amely részben egyes esetekben, részben az esetek többségében, részben kizárólag otthon szülőket érintett [0]. Valamennyi ilyen statisztika közül különleges jelentőségű a bécsi I. és II. számú Szülészeti Klinikáé, mert közvetlenül összefügg Semmelweisszel. Erna Lesky nemrég nagyon szépen kifejtette, hogyan hasonlította össze Semmelweis e két klinika gyermekágyi lázra vonatkozó halálozási viszonyait egymással, hogy per exclusionem ezzel a bizonyos, Skoda József által a klinikai tudományba bevezetett módszerrel ritkítsa „a faktív etiológizmusok bozótját."