Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Erich Podach: Semmelweis tudománytörténeti helye

számára kedves, ha az újabbkori orvostörténelem legnagyobb botrányát ad acta tehetné. Ezért az egyenesen abszurd kísérletek abban az irányban, hogy Semmelweisre ezt vagy amazt rászabadítsák. Haranghy professzor nemrégen különösen otromba ilyen esetet tett méltó nevetség tárgyává. Minden rendben lenne, ha az egész Semmelweis-történetet száműzni lehetne a világból. És aligha lehet jobb Semmelweis-pótlékot találni a bostoni Holmes Oliver WendellnéL Jeles tanulmányíró, költő és humorista volt, az amerikai irodalom megalapozói közé tartozik. Az orvostudomány terén nem sokat fáradozott, átlaganatómus volt és klinikai kérdésekben csak dilettánskodott. A gyermekágyi lázról tett nyilatkozatai, amelyek Sir William Osler útján meg nem érdemelt hírre tettek szert, olyan ember termékei, akinek nem volt szülészeti gyakorlata. Hemzsegnek a mindenféle, részben szellemes ötletektől, amelyeknek a legcsekélyebb ismereti értékük sincs. Mint a későbbi kiadások elárulják, tudott Semmelweisről és helyeselte, hogy ő, akit Sondereinntk nevez, szintén klóros mosakodásokat ajánlott, mint saját maga. Mintha a klóros mosakodás valami újdonság lett volna. Alkalmazták azokat már régen Semmelweis előtt, de nem arra a meghatározott célra, ami Semmelweis szeme előtt lebegett, ti. azoknak az anyagoknak a kiküszöbölésére, illetve elpusztítására, amelyek érintés útján fertőzést idézhettek elő. A döntő az, hogy Holmes elkötelezően cseveg a gyermekágyi lázról, alkalmasint személyes ügyében vitatkozik is, állandóan arra törekedik, hogy a dolgok fölött legyen. Szaktársaival nem bocsátkozik hangos vitába, nem okoz botrányt, hanem tetőtől talpig annak mutatkozik, aki volt és akart lenni: bostoni arisztokratának, akitől mi sem áll távolabb, mint hogy előkelőséget nélkülöző hangra törekedjék. Szóval tökéletes ellentéte Semmelweisnek, aki — mint mondtam — kiválóan alkalmas rá, hogy pótolja. Kötelességünk ezt meggátolni nemcsak a tudománytörténeti igazság szempontjából, hanem orvoserkölcsi s általában erkölcsi szempontból is. Fejtegetéseim végére érkeztem. Azt hiszem, hogy eleget tettem ígéretemnek. Semmelweis felfedezése, amely tulajdonképpen a felfedezések egész sorából áll, a tudománytörténeti analízis alapján az infekciók lényegének felfogása szempontjából korszakalkotónak bizonyul, Semmelweis egyike volt azoknak az orvoskutatóknak, akik