Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)
Tanulmányok — Közlemények - Erich Podach: Semmelweis tudománytörténeti helye
kelték őt a régebbi korok úgynevezett gyermekágyi láz-járványai. Főmű vében utal Osiandemtk, a göttingeni szülésznek A franciaországi szülészetről („Geburtshilfe in Frankreich") 1813-ban megjelent könyvére. Semmelweis Oslander után megemlíti még Tenonnak 1788-ban megjelent Mémoires sur les Hôpitaux de Paris c. klaszszikus művét, amelyben azokról a gyermekágyi láz-járványokról is szó van, amelyek a nagy párizsi kórházak legrégebbikében, az Hôtel Dieu-ben dühöngtek. Ezek a XVII. században annyira pusztítottak, hogy az egyik nagytekintélyű orvost bízták meg azzal, hogy járjon a végére a járványok okának. Ez az orvos alkalomszerűleg később is szóba kerül és 1858-ban a nagy akadémiai vita alkalmával ismételten utaltak rá. De mindig csak másodkézből származó említéseknél maradtak. Hiányzanak róla a pontosabb közlések. Neve különféle változatokban merül fel. Utónevét sehol sem adják meg, és — mint megállapíthattam — a rá történő hivatkozások majdnem kivétel nélkül történelmi alapot nélkülözők. Oslander Lamoignonnák nevezi, ebből lett Semmelweisnél két sajtóhiba révén Lamoiquon. Az a hír járta, hogy ez a titokzatos orvos a szülészeti osztályról női és a sebészeti műtőből férfi és női hullákat boncolt. Eközben megállapította, hogy a kórházi láznak és a gyermekágyi láznak a lelete azonos. A gyermekágyi láz-járványok miatt a Hotel Dieu helyiségeiben uralkodó viszonyokat okolta és azt ajánlotta, változtassák meg az osztályok romlasztó helyzetét, hogy így meggátolják, hogy a kórházi lázban sínylődök megfertőzzék a szülőnőket és a gyermekágyasokat. Ó még természetesen miazmákra, kigőzölgésekre és kifolyásokra gondolt, amelyek az egyik teremből a másikba jutnak, akár közvetlenül, akár úgy, hogy áthurcolják azokat. Mindamellett ez a XVII. századbeli megállapítás valamelyes hasonlóságot mutat Semmelweis felfedezéséhez, úgyhogy a negyvenes évek végén, amikor Párizsban tudományos munkásságot végeztem, mindent megtettem, hogy a kérdéses orvosról megtudjak valami közelebbit. Hosszas, nem egy csalódással fűszerezett nyomozás útán meg tudtam állapítani, hogy életében nagyon ismert orvosról van szó, XIV. Lajos egyik udvari orvosáról, név szerint Vezouről, aki főképp bírósági ügyek tisztázásában játszott nagy szerepet és akire különféle boncolásokat bíztak. Azonkívül ismételten említi őt Madame de
