Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - B. D. Petrov: Az orosz orvosok és Semmelweis Ignác

amikor elképzelései megvalósulnak és az édesanyák nem pusztulnak el, mint gyermekeik áldozatai. Ekkor váratlan öröm érte a reménytelenségben. Mint a békés esti harangszó jutott el hozzá a Szentpétervári Orvos Társaság jelentése, melyben szó van arról, hogy a Társaság ülésén a vitában részt vevők nagy többsége elfogadta tanításait. Semmelweis Ignác örömét növelte az a tény, hogy a Társaság jelentését magyarra is lefordították és a budapesti „Orvosi Hetilapban" meg is jelentették. Hosszú idő után ez volt az első, de sajnos utolsó öröme is. 1865 júliusában elérte végzete." Ezeket a sorokat az orosz „Szülészet és női betegségek" című folyóirat 1907 januári számában a 84—94. oldalán olvashatjuk. Az orosz orvosok Semmelweis követőivé és híveivé váltak még azelőtt, mielőtt a kitűnő magyar orvos neve egy új szülészeti irányzat fémjeizőjévé nem vált. Az orosz orvosok megosztották Semmelweis nézeteit, figyelembe vették és betartották tanácsait. Az orosz irodalom már jóval a híres semmelweisi könyv megjelenése előtt utal tanaira és azok igazára. A kiemelkedő orosz sebész, Pirogov N. I. már sokak előtt megértette Semmelweis tanainak jelentőségét. A Drezdában 1895-ben megjelent „Általános tábori sebészet alapjai" című könyvében írja : „Semmelweis elképzelései arról, hogy a szülőnők pyemiájának oka ragályos eredetű, bármennyire excentrikusak és szélsőségesek, sok igazságot tartalmaznak" (397. oldal). Az orvosok gyakorló munkájukban felhasználták Semmelweis utasításait, mielőtt még a Pétervári Orvosi Társaság megvitatta és támogatta volna azokat. Semmelweis Ignác követőjévé vált Pirogov N. I. tanítványa, Kiter A. A. (1813—1879) is a szülészet, nőgyógyászat és gyermekgyógyászat professzora, a későbbiekben a Pétervári Sebészorvosi Akadémia kórházi sebészetének professzora és a Szárazföldi Katonaorvosi Hospital sebészeti osztályának vezetője. Ez a kitűnő sebész pl. elsőként teljes uterus extirpációt végzett Oroszországban. A Péterváron 1858-ban kiadott „Nőgyógyászati Kézikönyvben" a „Gyermekágyi láz" című fejezetben Kiter A. A. részletesen tárgyalta azt a kérdést, hogy hogyan érezni Semmelweis hatását. Többek között