Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez

ADATOK A MARGITSZIGET GYÓGYFÜRDŐ TÖRTÉNETÉHEZ írta: G Y AL AI MIHÁLY (Budapest) J. Néhány adat a sziget történetéről A

mminanus Marcellinus Valentinianus Caesarnak a kvádok elleni 375, évi háborújáról írva [1] megcáfolja azt a feltevést, hogy a mai Óbudával szemben az Ördögárok torkolatánál egykor rómaikori híd pillére állott volna [2], A szigeten az 1838. évi árvíz után egy XIL századbeli érseki vár alapfalából kikerült római emlékkövet találtak. Römer Flóris vitatta a kövek római eredetét, mert azok temetkezési helyeiket nemhogy „csendes berkekbe", sőt nagyon is nyilvános helyekre (via sacra) állították. Ma már tudjuk, hogy a sziget a rómaiak alatt lakott hely volt. 448-ban az egész Pannónia és Noricum [3] a hunok fennhatósága alá került. De sem ezekből az időkből, sem a gótok, gepidák, herulok, longobárdok vagy majd az avarok idejéből a szigetre vonatkozó adat nem maradt ránk és az itt élt rómaiak további sorsa is ismeretlen. Az első magyar királyok a szigetet már ismerték, azon vadászatokat tartottak és a Nyulak szigetének (Insula leporum) [4] nevezték. Idővel egyre jobban megkedvelték, s maguk a királyok udvari embereik társaságában is sűrűn tartózkodtak a szigeten. Az esztergomi érsek és a király főemberei palotákat is építtettek ide, ezért később már kezdték az Urak szigetének nevezni. II. István király 1130-ban a hazánkba hívott premontreiek részére a nagyváradi hegyfokon prépostságot alapított. Egyes feltevések szerint a premontreiek szigeti monostorának alapítása II. (Vak) Béla korára esnék és — nyilván a rend sugalmazására — nagy igye-