Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Katona Ibolya: Dr. Schuschny Henrik (1857 — 1929) iskolaorvosi munkásságának néhány vonása

Egyesület iskolaorvosi szakbizottsága elnökévé (1893) választotta. Az iskolaegészségügy terén kifejtett munkássága túlnő saját iskolá­jának kapuján. Elvi jelentőségű, országos érdekű iskolaegészségügyi kérdésekkel foglalkozik. Az iskolaegészségügy neves úttörőivel, iskolavizsgáló bizottságot hoz létre (Rieglet Gusztáv, Steiner Samu, Waldmann Fülöp), hogy megvizsgálják a „Székesfőváros iskoláit — egészségtudomány szem­pontjából". Vizsgálati módszereiket és szempontjaikat, hygienes követelményeiket a külföldi szakirodalom alapján állítják össze, eredményeik értékelésében is az összehasonlító módszert követik. Rámutatnak arra, hogy az iskolák építkezései a minimális hygienes normáknak nagyrészt nem felelnek meg és, hogy nélkülözhetetlen az orvos tanácsa az iskolai építkezésekben. A Társadalomtudományi Társaság 190ü-ban megrendezi a „Kö­zépiskola Reformjának vitáját". Felkérésükre 40 orvos (gyermekgyó­gyászok, iskolaorvosok, ideggyógyászok, elmegyógyászok) hallatja szavát. A serdülőkorban felállított „oktatási túlkövetelések" ellen foglalnak állást, valamennyien fiataljaink testi, szellemi és egészség­védelmét hangsúlyozzák. Schuschny azt hangoztatja, hogy „a testi és szellemi nevelés közt meg kellene találni a szerves kapcsot". „Egyet nem szabad szem előtt téveszteni, az iskolát közelebb hozni az élethez", ezt kell, hogy az oktatási reform, az oktatás és az egészségügy szem­pontjából elérje! A XIX. század, az iskolareformok százada (Ranschburg). A század második felét Schuschny „az ideges század" elnevezéssel is illeti. Tény az, hogy a hazai és külföldi szakirodalomban is — számos ta­nulmány foglalkozik az iskoláztatás és az ifjúság idegessége közti összefüggés feltárásával. Schuschnynak, a „Középiskolai tanulók idegessége" c. munkájában 1894. iskolájának tanulóin végzett vizs­gálatait közli, rámutatva a konstitucionalis tényezők jelentő­ségére is. Kronfeld, Peelmann, Burgerstein a nemzetközi szakiro­dalom kimagasló munkái között méltatják Schuschny munkásságát. Az iskolai és iskolánkívüli testnevelés reformköveteléseit elenged­hetetlennek tartja. Az I. Magyar Országos Testnevelési Kongresszuson (1909) határozottan állást foglal, hogy „az iskolai torna a mai alak­jában nem sokat ér". A testi és szellemi nevelést egymástól elválaszt­hatatlannak jelenti ki. A fiatalság testi, lelki fejlődésének egyik fő­

Next

/
Thumbnails
Contents