Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

Ha a juhok verekednek, megsérülnek vagy ha véletlenül gödörbe zuhannak, sebük elgennyesedik. Ilyenkor a jó juhász valamelyik más állatból kis pálcikával nyüvet tesz a sebbe, mert a nyű gyógyítja a sebet. Tudvalevően a ló roppant kényes állat. Kényes a tisztaságra, még kényesebb az eledelére. A lovakkal csak kevesen tudnak bánni, csak az igazi, tapasztalt lógyógyító parasztemberek tanácsát szabad megfogadni. Egy-két gyakorta előforduló betegségét Pál Sándor a vámoscsaládi „parádés" kocsis a következőképpen beszélte el 1921-ben, mert ő ezeket már évtizedek óta saját lovainál, de másokénál is, végezte és mindig jó eredménnyel. Ha a ló álla alatt kisebb-nagyobb daganat képződik, ezt úgy hívják, hogy „egere van a lónak". Ilyenkor a lovak igen fáradtak, alig vonszolják magukat. Ha kemény az egér, akkor cipész árral meg kell szúrni, ha már puha az egér, akkor jó éles késsel ki kell vágni és a nyílt sebbe jó erős ecetet kell cseppenteni és addig kell az udvarban jártatni a lovat, amíg habosra ki izzad. (Streptococcus okozta nyirokcsomógyulladás. Dr. Zsigmond László.) Ha a ló nem tud vizelni, ez ellen legjobb szer — beszélte Jóos Géza öreg gazdaember Uraiújfaluban — ha a lovat birkaakolba vezetik, prüszköl a szokatlan birkaszagtól és rendszerint vizelni kezd. De a ló megcsutakolása is hasznos lehet, ha ez sem használ, akkor jól kihegyezett petrezselymet kell a húgycsőbe helyezni. A jó patkoló kovács aranyat ér, kezét meg kell aranyozni — szokták mondani a lovas gazdák. Ha mégis előfordul, hogy a kovács patkolásnál a ló patájának elevenjébe vág vagy szúr, azt azonnal ki kell jól tisztítani, tiszta rongyocskával kitörölni, és meleg vassal kiégetni. A disznók betegségeihez rendszerint a falu kanásza ért legjobban, annak van legtöbb tapasztalata. Igaz ugyan, hogy a disznót legkevésbé lehet sikerrel gyógyítani — mondják általában a csordások. — Leggyakrabban előforduló betegségek: székrekedés, ilyenkor a szájába valamiféle olajat öntenek, végbelébe pedig kihegyezett szappant dugnak. Nagyon súlyos megbetegedés a „szüfogás". Ilyenkor a disznó ordít, földhöz vagdalja magát, habos nyál van a száján, Fülöp Vendel öreg tapasztalt kanász Szentivánfán 1914-ben ezeket úgy gyógyította, hogy kéznél tartott különböző gombafajtákat (fenyőalja gomba,