Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

„A juhok feje dagadásárul. Juhok, ha hideg rázza. Juhok szemén, ha vaktetű vagyon. Kinek keze vagy lába kitörik vagy derekában megsérül. Akinek lépe dagad. Embernek, állatnak, ha tüdeje vagy mája megvesz." A második rész 25. oldalától az 59. oldalig ismét gyógyszerek leírása következik, majd újra betegségeket sorol fel, gyakran ismétli az egyes betegségeket, de mindig más gyógyszereket ajánl. Öt sűrű oldalon keresztül a méhek betegségeit tárgyalja. Majd áttér: „A Nyavallás Lónak Orvoslásáról." Végig megy anatómiai sorrendben a lovak testén és belsejében előforduló bajait és bó'rbajait tárgyalja. A ll(j, oldalon a disznóbetegségek következnek ilyen módon: „Disznó Dögi ellen." Pár oldallal később a juhok betegségére tér rá és végül 10 oldalon át egészen pontosan az egész könyv indexét adja, csupán a legutolsó oldalon befejezésül ez a dátum áll: „Anno 1792 Die 14 Januarius." A Tudományos Gyűjtemény 1835. évi VI. kötetében ezt olvashatjuk: „A Babonás Lóorvoslás." „Találtatik e Magyar Régiség Tek. Tudós Wadasi és Jeszenidzei Jankovich Miklós Tábla Biró Urnák gazdag Gyűjteményében. Leírta azt a birtokosnak szíves közléséből Révai, s így folynak Jegyzetei." A kézirat 40 írógépelt sor, de közlését feleslegesnek tartom, mert XVI. századbeli magyarsága helyenkint latin mondatokkal, alig olvasható és nehezen érthető. Révai a szöveg végén ezt írja: „Csak ennyiből áll az egész régi Maradvány. Kiadtam egészen a Magyar Régiségekben igen járatos férfiúknak, ne hogy másnak utóbb bajlódása légyen a tsonka Kézirattal." Az érdekes és értékes kézirat a lovak fekélyeiről babonás, imádságos és gyógyszeres orvoslást ír le, második részében pedig a lovak ismétlődő sántaságáról ad gyógyító tanácsot. Az alábbiakban rövidesen ismertetném a Bezerédj-család kéziratos gyógyító könyvét, amelynek első fele a növényeket, füveket, második része, a 73. oldaltól fogva, a fáknak tulajdonságait írja le gyönyörű gyöngybetűkkel és igen szép magyarsággal, mindenhol megemlíti, hogy a füvek és fák orvosságos hasznait miképpen kell készíteni emberre és állatra egyaránt. A Bezerédj-család egyik ága Vas megyei, a másik ága Tolnai.