Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

felhasznált, így a hypermangant, különböző vazelinokat és fő gyógyszere volt az ichtyol és a perubalzsam. Hírneve oly nagy volt, hogy néha hétszám, éjjel-nappal szekerezett, főleg nagy gyakorlatot szerzett a lovak, marhák ellésénél és komoly művelt gazdák állították, hogy határozottan ért hozzá. A kéziratos Szelestey-féle könyvön kívül, amely embergyógyító empíria tekintetében részletesebb és értékesebb, még egy-két korabeli német és latin nyelvű könyvet is őrizgetett, amelyek kétségtelenül Szelestey Gergelytől maradtak rá, aki ezeket valószínű bécsi útjain vásárolta. Az egyik könyv címe: „Der Hausthierartzt" Leipzig, 1741. Ez a könyv 260 oldal és 1-2 részénél rá lehet ismerni Németh Mihály ajánlott gyógyszereire. Ugyancsak az ő ládájából való: „A Barom veszélyről tanító hasznos könyv, mellyet Paraszt embereknek kedvekért Wolstáin Amadeus János Az orvosi tudomány és Borbélyságnak doktora, a Felséges Tsászári és Királyi Baromi Ispotályban a Barmokat orvosló tanítója s Doktora Németh nyelven írt, most pedig a Felséges Helytartó K. Magyar Tanács parancsolatjára Meg magyarittatván kiadott. Az Ara 3 Krajtzár. Pozsonyiban Lové Antal maga betűivel 1785." A kis könyv valóban végig megy az akkor ismert egyszerű háziállat betegségeken, azok felismerésén és gyógyításán. A harmadik könyvet Budán nyomtatták „Gyurián és Bagó betűikkel 1844-ben", címe pedig: „A marha dög és férges juh dögről, azoknak orvoslása módjáról, úgy nemkülönben seregesen járó járvány nyavalyáknak gyógyításáról és óvásáról." A kis könyv kinézéséről, tisztaságáról ítélve, úgy látszik, hogy Németh Mihály ezt a hasznos kis könyvet nem sokat forgathatta. Gyűjteményünkben levő említett könyvek és kézirat, valamint személyes ismeretségünk révén azt hisszük, hogy Németh Mihály valóban csak a Szelestey Gergely-féle kéziratot használta fel és rengeteg tapasztalati tudását. Egyetlen fia, atyja halála után azt állította, hogy édesatyja maga is írt egy könyvet, abban írta le hosszú tapasztalatait, azonban ez a könyv a népi állatgyógyítás történetének legnagyobb kárára elkallódott. íme egyszerű és érdekes módja annak, miként alakult ki egy nagy magyar vidék realisztikusan gondolkodó állat- és embergyógyítója, aki soha egy percig sem volt babonás és gyakorlatába semmiféle