Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

„Melly állatot az Szelek bántyák. Végy Patikábul aqua carminatívát, itass belüle négy kalánfejjel estve vagy regvei. Igen használ. Az csömör ellen is igen jó." „Közönséges medicina az szelekrül. Pipitér Magyarul, németül Camilla, deákul camomilla ezen apró virágot szedd megh és szárazd megh herbati gyanánt öntsd marhád, lovad szájába. Használ akár melly Szelek ellen és kólika ellen is. Probatum est." Mielőtt a többi gyűjteményünkben levő kéziratos gyógyítókönyvek állatgyógyító vonatkozásait ismertetnénk, röviden leírom a Szelestey könyv származásának, eredetének történetét, mert ez annyira tipikus és annyira rámutat az elmúlt századok állatokat gyógyító kézirataira, hogy a hazánkban elég szép számban megtalált múzeumokban, levéltárakban, magán gyűjteményekben elfekvő hasonló könyvek és kéziratok eredete is sokban ugyanaz. A Szelestey-család a honfoglaló Ják vagy Jaik nemzetségből származott, és soká Zelesthe néven hívták őket. A Vas és Sopron megyei Rába és Repce közti hatalmas terület urai voltak, lakóhelyük a Szombathely közelében levő és a híres XIII. századbeli műemlék templomáról nevezetes Ják község volt és a sárvári járásban levő Rábamenti Jakfa, korábban Jakfalva község. A család a múlt század végén fiágon kihalt. Temetkezési helyük Jakfa község temploma alatt volt. Ezt ma is márvány tábla jelzi. A XVIII. század végén és a XIX. század első felében Uraiújfaluban a Rába völgyében élt Szelestey Gergely, a hatalmas birtok ura. Földjeinek egy része a Rába jobb partjára is átterjedt, és ott nagy kültelki gazdálkodással több ezer juhot tenyésztett. Utolsó számadó juhásza Németh Mihály volt, aki minden vasárnap tartozott a kora reggeli órákban gazdájához bejönni a faluba és a juhászat állapotáról jelentést adott. Jelentette azt is, ha a juhok között betegség ütötte fel a fejét. Gazdájával megtárgyalták miképpen kell gyógyítani. Mihály értelmes számadó „ihász" volt és ügyesen gyógyította juhait. Ha pedig egyegy elhullott, zsebkésével felbontotta, hogy megnézze mi a baj, melyik belső szervek betegek. Mindezt megtanácskozta vasárnaponként gazdájával. Évtizedek tapasztalatát leszűrve lassankint már önállóan „gyógyított" és olyan hírre tett szert, hogy a szomszéd juhászok is elhívták, tanácskoztak vele, ha baj volt, Szelestey Gergelynek két fia volt: László és Pál. László iskolát