Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)
Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz
bemutatott állatgyógyászati ismeretekben. Természetesen a nagyüzemi gazdálkodás siettette ezt a folyamatot és ma már alig akad Magyarországon gazdaember, aki ne hinne az állatok fertőző betegségében állatról-állatra vagy akár állatról emberre. * Tekintsük át a magyar népi állatgyógyítás kialakulásának egyes fontosabb időszakait. Vázlatosan bár, de meg kell ismernünk, az ősmagyarság idejének erre vonatkozó emlékeit is, habár írásos nyomok nincsenek, de az ősmagyarság etnogenezise (nemzetté alakulása) és körülményei, az őshazában a szomszédokkal való érintkezése, vándorlása egészen a honfoglalásig, a magyar szókincs megfejtéséből az állatainkra és a mezőgazdaságra vonatkozó finnugor eredetű szavainkból, igenis hol bátrabban és biztosan, hol pedig kissé bizonytalanul tudunk az ősmagyar állatgyógyításra (éppen úgy mint az embergyógyításnál) következtetni. Ugyanez áll a honfoglalás korára és az Árpád-házi századokra, mert írásos nyomok a XIV. századtól fogva vannak csak, addig csupán az apárólfiúra átszállt gyógyító hagyományokból, amelyek a XV. és XVI. században ritkábban, de azután már írásban is fentmaradtak és jó alapot képeznek a következtetésre. À magyarság kialakulását dr. Molnár Erik tömören a következőképpen fogalmazza meg: „A magyar őstörténelem, tehát az őskommunista társadalmi — gazdasági alakulat, a szűkebb értelembe vett magyar történelem pedig a többi társadalmi — gazdasági alakulat történetével foglalkozik." Ez az éles szétválasztás azért is fontos, mert a történelem „általában írott forrásanyagra támaszkodik, míg az ősközösség kutatói alig rendelkeznek írott adatokkal. Ezért az ősközösségi alakulat történetének kutatója sokkal inkább rá szorul más tudományágak eredményeire és az általános történeti elmélet megállapításait is szélesebb körben kell alkalmaznia, mint a többi társadalmi-gazdasági alakulat történetével foglalkozóknak." A feudális és tőkés felfogás tagadta, hogy a társadalom törvényszerűen fejlődik, és minden eszközzel azt igyekezett bizonyítani, — saját érdekében — hogy osztálytársadalom már ősidők óta fennállott és örök időkre fent is marad. Az őstörténelmi kutatás fontos társtudományai: a nyelvészet, a
