Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Könyvismertetés - Gortvay György—Zoltán Imre: Semmelweis élete és munkássága (Fekete Sándor)

Ami mármost Győrffy György dolgozatának egészét illeti, teljesen érthetetlen előttünk miért mellőzi, szinte tudatosan, a társtudományoknak, elsősorban a régészetnek és antropológiának eredményeit. Pedig az antropológusok az utóbbi években nem csak módszerileg fejlődtek sokat (Nemeskéri János —Harsányi László: A csontvázleletek életkorának meghatározási módszereiről és azok alkalmazhatóságáról. A M. Tud. Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei, 1958. 158 — 164. — Lipták Pál: Embertan és történeti embertan. Antropológiai Közlemények, 1959. 111 — 120), hanem egyes kiásott temetők feldolgozása során maradandó értékű megállapításokat tehettek az adott település népességszámát illetően is (Acsády Gy. —Nemeskéri L.: Analyse des trouvailles antropologiques du cimetière de Kérpuszta (Xle siècle) sous l'aspect de Tage. Acta Archeologica, 1959, 419 — 456.). Ezeknek az adatoknak fel nem használása feltétlenül gyengíti Győrffy György számításainak erejét, súlyát, de a dolgozat alapvető jelentőségét aligha teheti vitathatóvá. Kőhegyi Mihály (Baja) Gortvay György—Zoltán Imre: Akadémiai Kiadó. 1966. 292 oldal. 65.- Ft. A magyar orvostörténeti kutatásnak régen várt mérföldkövét jelzi Semmelweis új életleírása. Orvostörténész és szülész-professzor vállalták magukra a feladatot, hogy összegyűjtik az Anyák Megmentőjére vonatkozó adatokat, újakkal gyarapítják a régieket s kirostálják a hamisakat. Élethű képet adnak Semmelweis korszakáról, amelyben dolgozott. Nagyobb elismerést nem mondhatunk, mint hogy feladatukat annak jelentőségéhez méltóan oldották meg. Eredeti okiratok alapján foglalkoznak a Semmelweis családdal, a fiatal Semmelweis tanulmányaival, a hazai oktatás akkori módjával, a pesti és bécsi egyetem tanáraival. A szerkesztés szerencsés ötlete, hogy a magyarázó jegyzeteket az egyes fejezetek végén tárgyalja, s nem zavarja a szöveg folytonosságát. Ismerteti a könyv a gyermekágyi lázra vonatkozó felfogásokat a Semmelweis előtti időkben, s leírja Semmelweis felfedezésének történetét úgy, amint azt Semmelweis megadta. Hangsúlyozzák a szerzők, hogy a felfedezés nem a véletlen műve volt, hosszas tanulmányok, s zsenialis elgondolás eredménye volt az. Megírják a kortársak véleményét,a bécsi iskola segítségét. Foglalkoznak Semmelweis forradalmi szereplésével, tanársegédi állásának meg nem hosszabbításának a kérdésével és a docentúrával. (Ezekről ma Erna Lesky tanulmánya óta sokkal többet tudunk). Továbbra sem volt tisztázható a Bécsből való távozás oka : tisztán sértődöttség hozta vissza Semmel weist szülő városába vagy más oka is volt? Nagy részletesen ismerteti a könyv a pesti elhelyezkedés körülményeit, az akkori viszonyokat, a Rókus Kórházi pályázatot és működést, majd az egyetemi tanári kinevezést. Semmelweis beadványainak facsimiléivel