Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Adattár - Ceglédi S. János receptlevelei a 17. század elejéről (Kovács Sándor Iván és Kulcsár Péter)

8. Büke, Bereg vármegyei falu, illetve mezőváros Munkács mellett. 9-11. Bereg vármegyei falvak. 12, Zemplén vármegye 13. Tőke-Terebes, Zemplén megyei mezőváros. 14, Uosva, falu Bereg megyében. 15. Helyi biztos. Antall József Ceglédi S. János receptlevelei a XVII. század elejéről Az alább közlésre kerülő négy levél szerzője a nagy műveltségű, héberül is tudó, jogi, bölcseleti, teológiai, orvosi tudományokban jártas Ceglédi (Cegletius, Cegledius) S. János, kiről Weszprémi István is írt életrajzot, s kiről elismeréssel nyilatkozik Böjti Veres Gáspár, Bethlen Gábor fejedelem történetírója. Szegény szülők gyermekeként született Cegléden, úgy tetszik, az 1570-es években. 1589. október 31-től a wittenbergi egyetem magyar hallgatói között találjuk, a bölcsészeti, teológiai, orvosi előadásokat hallgatja; egy év múlva, 1590. november 2-ától Heidelbergben tanul teológiát. Hazatérve hamarosan itáliai tanulmányútra indul, s 1597. január 23-án a padovai egyetemre iratkozik be joghallgatónak, de még ez évben hazajön. A tiszántúli ev. ref. egyház 1598. január 25-én Csengeren tartott zsinata a Liptó megyei Szentmártonba rendeli, s még ez évben nagyváradi rektor lesz. Nemsokára megint Itáliában van, nevét 1600-ban ismét a padovai egyetem anyakönyvében látjuk; még ez évben — útban Magyarország felé — Velencében is megfordul, ahol ismeretséget köt valami Thomas Segetus nevű skóttal, akinek emlékkönyvébe bejegyzi a nevét egy héber nyelvű mondás kíséretében. 1601. december 6-án mint „vir clarus" van jelen a báthori zsinaton, az 1604. január 25-én tartott csengeri zsinat pedig Elvedinum-ba ordinálja. Nem hisszük azonban, hogy a Trencsén megyei Ölvedről lenne itt szó, mert már az előző év tavaszán végleges lakóhelyén, Nagyecseden találjuk Ecsedi Báthory István udvarában; az „Elvedinum" valószínűleg olvasási hiba „Eczedinum" helyett. Mint a nagytekintélyű protestáns főúr udvari prédikátora, háziorvosa, gyámfiának, a későbbi fejedelemnek, Somlyai Báthory Gábornak nevelője, hamarosan kapcsolatba kerül a Felvidék protestáns hatalmasságaival, s divatos orvossá válik körükben. Szegény sorból származván korábbi külföldi tanulmányait sem folytathatta patrónus nélkül, e tekintetben azonban semmiféle támpontunk sincsen. Késmárki Thököli Imrével már Velencében ismeretséget köthetett, neve mellett ugyanis amazét is ott olvassuk Segetus Stammbuchjában. 1603. március 15-én már mint Báthory embere a Nyáryak kisvárdai rezidenciájában időzik, onnan hívja haza ura: „Czegledy Jánost kulgie haza kégd ha nem zukseges Ott. Ha penig zukseges Ott letele, Maradgiö Ott."