Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Kőhegyi Mihály: Egészségügyi ismeretek népszerűsítése a Hasznos Mulatságok 1833-as évfolyamában

elég lészen mind a' három pár flastromra, 3) Ezen tészta be legyen takarva, míg nem használtatik, 4) E' flastrom nem okoz semmi fájdalmat, sebet sem csinál, sőt nyomát sem láthatni, 5) Ha rendetlenül jár a hideg-lelés, e' flastrom feltétele után rendet tart 's így azután gyógyítható a' betegség" [50], Különösen fontosak számunkra azok a jótanácsok, melyeket állatbetegségekkel kapcsolatban ad a Hasznos Mulatságok, hiszen aligha lehet vitás, hogy lényegében általánosan ismert és használt, sokszorosan kipróbált népi gyógymódok és gyógyszerek kaptak itt irodalmi teret, azaz a széles nyilvánosság számára váltak hozzáférhetőkké. Az itt közölt anyag jó adalékokat nyújt, a sajnálatos módon elhanyagolt, állatorvoslás-történeti kutatásokhoz. A Szolnok-Doboka megyei Kálnáról Terelmes Mihály a koszos marhák gyógyításának új szeréről tudósít: „Egynéhány esztendőktől fogva (1791-ben íratott) Szalad Vármegyében Peklenitzánál, 's másutt is fedeztetett fel (Bergh öhl) Hegyi olaj, melly a' Pesti orvosi kar által is megvis'gáltatott. Ez igen hasznosnak találtatott a' koszos marháknak meggyógyításokra; ha kétszer háromszor jól megkenik vele. Gallitziában élnek vele a' juhoknak 's egyéb marháknak belső nyavallyáik ellen, mikor a marhák a gyomrokban lévő férgektől, vagy rothasztó hidegtől gyötretnek. Ebből t. i. és korpából készítenek apró pilulákat, vagy golyóbisotskákat, az állatoknak nagyságához képest, hogy azok a' marháknak torkokon könnyen le mehessenek. Ez az olaj a' vele megkent vasakat a' ro'sdától megőrzi, a' hajó fajit pedig, mind a* vízben mind azonkívül tartósabbakká teszi. Igen hasznos továbbá bőröknek, szappanoknak, 's firnajtzoknak készítésekre is. Sok hasznos javaival bővölködik a' Természetnek a' mi Magyar Hazánk, csak hogy mi nem tudjuk mind, — 's utazóink, ha van is egy kettő mind a' külföldet bújja, pedig először a* Hazát kellene esmérni!?" [Öl]. Különösen részletes és igen szemléletes Erőss Lajos leírása a birkák köröm betegségéről: „Láttam több majorokban köröm fájásban sinlődő birka seregeket, láttam legkevesebb siker nélkül vitriollal, 's még több oszlató szerekkel is ápolgattattni ; a mi legsajnosabb a' torzomborz bajuszú öszveborultt birkásokat reá nem lehetett birni, hogy ne a mérget gyarapíttsák a mit tettek, hanem a mérges, és meg13 Orvostörténeti Könyvtár Közi. 193