Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Kőhegyi Mihály: Egészségügyi ismeretek népszerűsítése a Hasznos Mulatságok 1833-as évfolyamában

társukkal együtt fészkelhettek, a negyedik pedig kiugrott az ablakon, amelyen át az előbb bejutottak a fürdőbe. Mivel, nézetem szerint, ez az állat a föld legundorítóbb állatfajtája, ne csodálkozzanak olvasóim, hogy öt perc alatt felöltöztem és elhagytam a kristálytiszta fürdőt, ahol ezek az undorító állatok garázdálkodnak.. [39] Ilyen volt hát fővárosunk külső arculata. És belső tartalma? A védtelen polgárt nemcsak a zömével idegen ajkú katonaság rettegteti, hanem a titkos besúgók, feladók hada is. I. Ferenc feszült érdeklődéssel olvassa a bécsi rendőrminiszterhez befutó bizalmas jelentéseket, a kormány a közrend fenntartására nélkülözhetetlennek tartja a kémkedő és vádaskodó rendszert. A titkos szolgálatban állók között pap és világi, mágnás és nemes, tisztviselő és polgár egyaránt akadt. Nemcsak a közéleti dolgok után érdeklődnek, hanem a magánügyeket is kifürkészik; belopódznak a gyanútlan emberek bizalmába, barátaik minden mozdulatáról értesítik a császári rendőrséget. Egy epés megjegyzés, egy keserű elszólás, egy indulatos kijelentés elég arra, hogy szépen haladó életpályák derékba törjenek. Nyugdíjazás, kegyvesztés, mellőzés, dorgálás jár a besúgók vádaskodása nyomán, az emberek nem tudják balsorsuk forrását, a kém személye örökre homályban marad [40]. Ez vonzotta volna a vidéki írókat Pestre? Aligha. A pesti és budai írók Trattner János Tamás, Kultsár István és Vitkovics Mihály házaiban találtak barátságos fogadtatásra. írói estéiken a költőket és a tudósokat egyaránt szívesen látták, a fővárosba látogató vidéki írókat szeretettel ünnepelték. A Trattner-nyomda tulajdonosa sok áldozatot hozott az irodalomért, Kazinczy Ferenc pesti hívei különösen hatottak rá, irodalmi tanácsaikat még anyagi kárával is elfogadta. A nyelvújításnak lelkes híve volt [41]. Vitkovics Mihály fogadónapjai voltak a legbensőségesebbek, megjelent ezeken Virág Benedektől kezdve Kisfaludy Károlyig csaknem valamennyi fővárosi író [42], Egyedül Verseghy Ferenc maradt meg budai elszigeteltségében, nem akart barátkozni senkivel, vele is alig érintkezett valaki [43], A Hasznos Mulatságok-at kiadó Kultsár István vendégszerető otthonában sok magyar író megfordult, a fővárosban játszó magyar vándorszínészeket nagy igyekezettel támogatta [44]. Ő indította meg 1800-ban a Hazai Tudósításokat és mikor 1808-ban külföldi hírek