Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Mann Miklós: Adalékok dr. Schönstein Sándor tevékenységéhez

san utalva az uralkodóosztály demagóg frázisaira — megkérdezte: „hogy is állunk a magyar életek elkallódásával ? Vagy ez a Kovács Mihályokra nem vonatkozik?" Ugyancsak a Gondolatban megjelent cikkében [26] foglalkozott orvostársadalmi kérdésekkel. Az 1936-ban megjelent szakorvosi rendelet ellen a „Csaba Bajtársi Egyesület" memorandumot intézett a belügyminiszterhez. Cikkében először ismertette a memorandumot, mely elemezte a szakorvosi rendelet hibáit — s ezért visszavonását követelte. A memorandum szerint a rendelet anyagi szelektálódással fenyeget, mert a képesítési idő felemelésével 3—4 évi teljesen ingyenes orvosi munkára kötelezi a fiatal orvosokat, s ezt csak a vagyonosabb réteg fiai tudnák kivárni. Ezért kérte a memorandum az ingyenes orvosi munka megszüntetését, valamint a szakorvosjelöltek részére minimum lakás és élelem ellátást és legalább havi 80 pengő honoráriumot. A memorandum eddigi érvelésével Schönstein is egyetértett. Ezután azonban az általa is idézett irat a rendelet következményét — az ismert ellenforradalmi propaganda szellemében így állapította meg — „... 30 esztendő múltán, amikor a mai legfiatalabb szakorvos is kiöregedett — bizonyos, hogy 70—80% lesz az akkor különösen kiváltságot jelentő szakorvosi rétegben a zsidók arányszáma Magyarországon." S ez ellen követeli a Csaba Egyesület memoranduma: „Csak a hazai egyetemeken felvett és az azokon végzett zsidó orvosok 5%-a nyerhessen szakorvosi képesítést." Schönstein könnyedén cáfolta meg az idézett megállapításokat. Hiszen képtelenség feltételezni, hogy 17 évi numerus clausus után, mely csak 5% zsidó felvételét engedte meg — 30 év múlva — vagyis 47 évi numerus clausus után 70—80% zsidó szakorvos legyen. De rámutatott, hogy amikor a memorandum a Németországban végbement faji szelektálódásra utalt,,.. .visszahatását is megérezte a német orvostudomány. De ezt a kis hullámvölgyet egészen bizonyosan hullámhegy fogja követni." — akkor nyilvánvaló, hogy a két hang ugyanaz, hiszen „ezzel a hanggal sötétítették el 17 éven keresztül a magyar fiatal értelmiség tisztánlátását és gátolták meg tényleges problémáik megoldásában." Meggyőzően bizonyítja be, hogy ez a taktika azonban 17 év alatt megkopott; az ifjúság látja, hogy az egyetemi verekedések, a 17 évi numerus clausus nem járt a kívánt ered-