Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Grósz István: Szemészeti vonatkozások Shakespeare műveiben

SZEMÉSZETI VONATKOZÁSOK SHAKESPEARE MŰVEIBEN írta: GRÓSZ ISTVÁN (Budapest) A

brit szellemóriás alkotásaiban sokrétű orvosi utalást találunk; ezeket többször feldolgozták, így legutoljára Simpson, Ezúttal a szemorvos szemszögéből próbálunk kiemelni klinikai vagy élettani•optikai megállapításokat, figyelmen kívül hagyva a mindennapos érzékszervi részleteket, amelyek egyébként igen gyakran fordulnak elő, A könnyezés gyakran szerepel; így Richard király nem tudja elolvasni az írást, mert szeme könnybelábad, „sós víz vakítja el"[l]. Talán a hagyma allyl—sulfid-tartalmának tudható be a hagymaszem kifejezés, mely könnybelábadt szemet jelent: „Bizonyára egy hagyma fakasztja ezeket a könnyeket" — mondja Enobarbus, megtudva Fulvia halálát [2], Később is hagymaszeműnek mondja magát, mert Antonius egész kísérete zokog: „Sírnak, én szamár is hagymát szagoltam tán? [3], A nők fegyverzete a könny [4], Másutt Olivia bánatában könnyekkel öntözi szobáját [5], Valósággal művi kötőhártyagyulladás képével találkozunk, amikor Falstaff egy csésze spanyol aszút kér, hogy szeme kivörösödjék, mintha sírt volna; később a könnyek elakasztják a szem zsilipjét. A szóbanforgó bor sherry-típusú szeszféleség lehetett. [6] Shakespeare gyakran használja a „rheum" szót, amely váladékozást, néha könnycsorgást jelent; a szó az ó-francia reume szóból ered, amelynek őse a görög rheuma = folyam. „Miért szemedben e siránkozó nedv, Mint partjain felcsillanó folyam ?"