Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bokesová—Uherová Mária: Semmelweis Ignác Fülöp tanainak visszhangja Szlovákiában

külön tanfolyamot a szülésznők részére, mert az orvostanhallgatók és a szülésznők együttes képzése, amint azt addig praktizálták, nem felelt meg sem az egyik, sem a másik csoportnak. A szülésznők képzésére egyéves képzési időt javasolt. Az oktatásnak bizottság előtti szigorlattal kellett befejeződnie. Ebben a bizottságban az illetékes tanáron kívül helyet kellett kapnia a városi szülészorvosnak vagy a tiszti orvosnak és az országos egészségügyi tanács tagjának. Az oktatásnál tekintettel kellett lenni arra is, hogy a szülésznők bírják annak a lakosságnak a nyelvét, amelyiknek körében működni fognak. Itt elsősorban a szlovák nyelvre gondolt, mert az addigi tanfolyamokat kizárólag magyar nyelven tartották, ami lehetetlenné tette azoknak a lakosoknak, akik nem bírták a magyar nyelvet, hogy a tanfolyamot látogassák. így aztán Magyarország szlovák lakosságának nagy része szakszerű szülészeti segítség nélkül maradt. A magyar orvosoknak a Magyar Közoktatásügyi Minisztériumhoz intézett ismételt felhívására az 1872. október 29-én kelt miniszteri rendelet alapján Pozsony székhellyel szülésznőképző iskolát létesítettek magyar, német és szlovák tanítási nyelvvel. 1873. január 1-i érvénnyel az iskola igazgatójává Dr. Ambro Jánost nevezték ki, mint az egészségügy ezen területén érdemeket szerzett dolgozót. A szülésznőképző intézetet a pozsonyi Országos Kórház épületében elhelyezett szülészeti osztály mellett létesítették. Csak korlátolt számú helyiséggel rendelkezett és nem volt az épület önálló szárnyában, ami nem állott összhangban azokkal a követelményekkel, amelyeket Dr. Ambro már az „Irányeszmékben" kitűzött.. . Ám Dr. Ambro a kezdeti nehézségek ellenére is nagyon felelősségteljesen kezdte meg működését. Hallgatónői számára mindjárt a következő évben szlováknyelvű tankönyvet adott ki „Kniha o pőrodníctve pre baby" (Szülészeti könyv bábák számára) címmel. Könyvét az ismert szakolcai könyvkiadónál, Skarnicelnél adta ki 1873-ban. Igaz, ez a tankönyv csupán több akkoriban használatos szülészeti kézikönyv kompilátumaként jött létre. Az idő rövidsége és a tankönyv elkerülhetetlen szüksége miatt nem is járhatott el másként. Könyvét Dr. Ambro Semmelweis Ignác Fülöp dicső emlékének ajánlotta. Előszavában röviden vázolta életútját, értékelte művét és hozzájárulását az orvostudomány gazdagításához. Szószerint megírta, hogy Semmelweis „élete nemes céljának tekintette a gyermekágyi láz igazi oká-