Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

val és munkatársaival a magyar állategészségügyet. Marek József, Manninger és Kotlán Sándor, Zimmermann Ágoston olyan ragyogó nevek, akiket az egész világon megismertek. Jármay Károly pedig az állatorvosi kórbonctant vitte egészen magas színvonalra. Ugyanakkor dr. Wellmann Oszkár rachitis-kutatása lett Európa-szerte ismertté. így aztán a múlt század utolsó negyedében kialakult állami állatorvos-rendszerünk mellett (kerületi felügyelők, törvényhatósági és városi állatorvosok) már az évszázad első évében (1901) állami állatorvosi szolgálatot rendszeresítettek, ezt követte az első világháború után dr. Kovács Jenő egyetemi tanár, rektor, valamint dr. Karácsony Dezső Borsod megyei főállatorvos, úgyszintén dr. Zsigmond László megyei főállatorvos, országgyűlési képviselő, agilis és kiváló munkássága, őket és még néhány kitűnő szervező talentumú, szakmailag is elsőrangú állatorvos, Kádár Tibor dr. a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi főosztályvezetője, irányításával egyre színvonalasabb és megszervezettebbé tették az állatorvosi gyógyítást és profilaxist, közben egyetemi rangra emelték az Állatorvosi Főiskolát, ahol a tudományos kutatás, a gyógyítás és baj megelőzés teljesen világszínvonalra emelkedett. A magyar falu, a magyar paraszti nép valósággal több generációs előbbrejutást ugrott át és a zömmel empirikus állatgyógyításból belekerült a tudományos állatgyógyítás és állattenyésztés periódusába. Mindezek a mozzanatok valósággal lehengerelték az állatgyógyítás népi-empirikus módját és különösebb szervezeti vagy hatósági intézkedések nélkül a falu népe rátért állatállományának okos gyógyíttatására, belátva a bajmegelőzés rendkívüli fontosságát. Készséggel és szívesen veszi állatorvosának bizalmát, megfogadja azt. Mindezek ellenére még a mostani periódusban is egy különös szemléletet figyelhetünk meg a magyar paraszti világban. Ha az állatnak (akár szarvasmarha, ló vagy szárnyas) kívülről látható sebészeti vagy bőrelváltozása van, ezt a magyar paraszt ma is szívesebben honorálja és az állatorvos működését sokkal inkább igénybeveszi, mintha valami belső bajról van szó, vagy akár profi-