Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Büky Béla: A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse (1585, 1607)

ai, ill. antropológiai vonatkozású adat. | Fwl heggiel halgatom (LC. 1015. subausculto) ; Felhegiel halgatom (NC. 1109. subausculto) I Fwl tó mirigy, fwl meg kelés [h. fwlmegkelés] (LC. 757. parotis); — | Fwl váio (LC. 117. auriscalpium); Fwlvajo (NC. 110. auriscalpium) | Fél alakban: Felhegiel halgatom (NC. 1109. subausculto); Fwl heggiel halgatom (LC. 1015. subausculto). Fültőmirigy 'parotis' Fwl tő mirigy, fwl meg kelés (LC. 757. parotis); —, —

y E szón tulajdonképpen nem magát a fültőmirigyet értették, hanem a parotitis-t, a fültőmirigygyulladást, mivel e korban a mirigy szó sohasem biológiai rendeltetésű szerv neve, hanem kórosan megduzzadt, vagy gyulladásban levő bőralatti csomót jelent. Fűrész szabású 'serratus, fűrészes' Fogas, fwrez zobasu [értsd: fűrészszabású] (LC. 973.serratus); Fogas

fwresßabajsu

(NC. 1000. serratus). G Gané 'faeces, bélsár' Lásd a fiziológiai részben. Gége

1 'larynx' Gége, torok (LC. 139. bronchus); —. Gége

2 'canalis, tubus, csatorna' Tsatorna, Lelókzet véuő torok (auagy) gége (LC. 156. canalis); Czatorna (NC, 145. canalis). Lásd még : csatorna, lelekzetvevő gége. Gége

3 'artéria, verőér' Eer gége (LC. 99. artéria); —. —> A gége szónak, úgylátszik, önmagában volt 'artéria' jelentése. Bővebben lásd az érgége szócikkben. Gerinc 'columna vertebralis, gerincoszlop' Ffatagerincz (LC. 1115. vertebrae); Hata gerencz (NC, 1213. vertebrae) | Gerinczes (LC. 1115. vertebratus) ; gerenczes (NC. 1213. vertebratus). Gerenc vagy gerénc alakban: Hata gerencz (NC. 1213. vertebrae); Hatagerincz (LC, 1115. vertebrae) | gerenczes (NC. 1213. vertebratus); Gerinczes (LC. 1115. vertebratus) -*• A „gerinc" szó önálló szóként való használatát NC. adata bizonyítja. Az adatok egyébként jól tükrözik a hátgerinc szó kialakulását: adatainknál a második tag már elveszítette birtokragját