Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Büky Béla: A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse (1585, 1607)

multipartitus) | Darabokent, rezenként (LC, 758. particulatim) ;. ^ I Darabotska, reszetske (LC. 758. particula) ; ^ . Rész

2 'portio' Nem anatómiai vonatkozású. Rétű 'stratus, rétegű' Három retw (LC. 1087, triplex); Három retö (NC, 1183. triplex) | Béllöt, két rétw (LC. 131. bilix); Bellet ket reßw (NC. 123. bilix) | Negretw, neg fele (LC. 883. quadruplex); Negi reßü Negi fele (NC. 956. quadruplex) | Sok fele, sok retw (LC. 678. multiplex); Sokfele (NC. 720. multiplex). -* Fel-,, tűnő, hogy NC. csak egyetlen alkalommal használja a „rétű" szót egyébként átjavítja „részű "-re. Revid Lásd: rövid. Ritka

1 'rarus' Ritka (LC. 895. rarus) ; ~ | Ritka, lagy (LC, 908. relaxus); ^ | Ritkán (LC. 895. rare, raro, rarenter); — Igőn ritkán (LC. 895, rarissime); — | Ritkaság (LC. 895. raritas); ~ j Meg ritkítom (LC. 332. disraro, 895. raro, rarefacio); ^ | Meg ritkitatot (LC. 895. rarefactus) ; ~ [ Ritka zörw, haui [h, haiu] (LC. 895. raripilus); Ritka hajú (NC, 971. raripilus) | Retka alakban: Meg retkodom (LC, 895, raresco); Megh ritkodom (NC. 971. raresco). -> Ez a „retkodom" alak Melich szerint íráshiba. Ritka

2 'infrequens' Az mi nem gyakorta valo, ritka (LC. 535. infrequens); ~ | Ritkaság (LC. 535. infrequentia) ; ~. Rost 'fibra' Rost, kanaf, tfafrang [h. tsafrang] (LC. 416. fibrae); Rojt kanaf czafrang (NC. 426. fibrae) ] Rostos, kanafos (LC, 416. fibratus); Rojtos kanafos (NC. 426. fibratus). —

y E szó anatómiai vonatkozása adataink alapján nem bizonyítható, sőt, mivel NC. a „rost" szót kerülve, ezt „rojt"-tal helyettesíti, arra gondolhatunk, hogy ekkoriban anatómiai értelemben nem volt használatos. E korból az NySz. sem közöl anatómiai vonatkozású példákat. Közöl azonban Apáczaiból (1653): „A tsont, portzogo, kótözet, hártya, íz, rost, ér a testnek részei" (Magyar encyclopaedia 242. 1.). Rövid

1 'brevis' Röuid, kurta (LC, 138. brevis); — | öszue vont, röuid (LC. 253. contractus); ^ | Igen röuid (LC. 775. perbrevis); — I Röuidség (LC. 139. brevitas); ~. -*• A fenti szó a kiterjedésbeli, valamint az időbeli rövidség jelölésére is szolgált, ez utóbbi bizonyítéka a következő adat: „Röuid életw szeretsinők (LC. 138. Brachybü)",