Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Büky Béla: A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse (1585, 1607)

Csigalat csont 'os coxae, medencecsont' Az tsigalat, tsonra [h. az tsigalat tsontra] wlöm (LC 523. incoxo); Az cziga alat való czontfra ülök] (NC. 54G. incoxo). —> A „csigalat csont"-ra ez az egyetlen ismert adat. Korábban denominalis képződménynek tartották, így ír pl. e szóról Gombocz: NyK. XLV, 6 — 7, 10. 1. és az arculat, közület képződményekhez hasonlítja. Pais Dezső a belső keletkezés lehetőségét kiküszöbölhetőnek tartja „A magyar ly hang kérdéséhez" c. gyűjteményes kötetben (Bp., 1955) a 10. és 40. lapon, szerint a tör. eredetű 'fonadék' jelentésű szóval hozható kapcsolatba. Az NC. szerző-másolója teljesen félreértette a „csigalat" szót és „csiga alatt" helyetti sajtóhibának tartotta, ezért javította ki tévesen „csiga alatt való csont"-ra. Csíkszemű Lásd: szem. Csípő 'coxa' Nincs adat. -> A NySz. szerint a csípő szó már a XVI. században közismert volt. Vö. Gombocz: NyK. XLV, G és alább. Csípőcsont 'os ilium' Tsipötsont (LC. 266. coxa, coxendix); czipö czont, forgo czont (NC 260. coxa, coxendix) | Tsipö esont [h. Tsipö tsont] (LC. 565. ischia); —. Lásd, még: forgó csont. Csomó 'nodus' Két tsomo kőzi, (auagy) izek közi (LC. 552. internodium); ~ | Tsomo, Bőtök (LC. 701. nodus); Czomo czutak (NC. 748. nodus) | Tsomo (LC 1091. tuber); — | Tsomoitul és bötkétwl megirtom . . . (LC 363, enodo) ; Czjomotul meg irtom . .. (NC. 365. enodo) | Tsomos, bötkös (LC. 701. nodosus); Czomos (NC. 748. nodosus) j Tsomotska bötkötske (LC. 701. nodulus); Czomoczka (NC. 748. nodulus) | Tsomotska (LC. 1091. tuberculum); >—- | Bötkők nélkwlvalo, tsomonelkwl való (LC. 363. enodis); cziomonelkül valo (NC. 365. enodis). —*• NC. a „csomó" mellől a „bőtök" jelentésmegfeleléseket következetesen elhagyja. Vö.: bőtök, könyék, térd. Csont 'os' Tsont (LC 741. os, -ossis); ~ j Tsontyát ki szedőm (LC. 391. exosso); ~ | Tson ton kent (LC 741. ossiculatim) ; ~ j Tsontaelan [h. tsontatlan], tsent [h. tsont] nékwl valo (LC. 391. exos); czontalan, czont nelkul valo (NC. 396. exos) | Tsontos (LC. 741. osseus); — j Tsonrotska [h. tsontotska] (LC 741. ossiculum) ; ~. Az egyes csontokat lásd külön, Csöcs Lásd. csecs. 4* 51