Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Büky Béla: A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse (1585, 1607)

felderítéséhez nem elegendő e szó nominatívuszi alakját ismernünk (Manninger—Bakay és Magyary Kossá mindig csak kizárólag a nominatívuszi formát közlik), hanem ismernünk kell e szó lehetőleg minél több ragozott alakját, minél több származékának alakját, sőt a vele kapcsolatos szóösszetételek alakját (és hangalakját) is. Ha ezt elfogadjuk alapelvként, akkor a fenti példamondat adata már joggal került gyűjteményünkbe, mert megkapjuk általa a fej szó fő alakváltozatának egyik ragozott alakját. LC.-ben ugyanezen a helyen „fére való fátyol..." áll, ez utóbbiból tehát a szóbanforgó ragozott alak egy másik változatát tudjuk meg. Valaki ezekután azt mondhatná még, újabb kifogásként, hogy az előbbiekkel egyetért, de akkor is, az egész fenti példamondatot nem kellett volna közölni, hiszen annak csak az első szava tartalmazza a szóbanforgó fontos ragozott alakot. Erre azt válaszoljuk, hogy az adatokat a szövegkörnyezetből sohasem emeltük ki, hanem mindig ezzel együtt közöltük, hiszen minden adatnak csak a szövegkörnyezetbe ágyazva van meg a jelzett jelentése, és nyelvészetileg is csak a szövegkörnyezettel együtt hasznosítható. (Ha kivételesen valami elmaradt a teljes szövegből, ezt ...-kai érzékeltetjük.) Miután így magyarázatot kívántunk adni néhány, esetleg csak igen távolról orvostörténeti érdekességű szóadat gyűjteményünkbe való bekerülésére, nézzük meg, hogy milyen elrendezésben közöljük ezeket a már említett nominatívuszi formákat, ragozott alakokat, származékokat, szóösszetételeket. Legelőször mindig a nominatívuszi formát közöljük (egyes szavaknál nem találtunk nominatívuszi formát, ilyenkor nyomban a ragozott alakokkal kezdtük). A nominatívuszi formák sorrendje attól függött, hogy LC, ill. NC. lapszám ilag hol közölte ezeket az adatokat (a lapszámok növekvő rendje szabta tehát meg a nominatívuszi, de egyéb alakok közlési sorrendjét is, amennyiben az alakok azonosak), A nominatívuszi alakok után közöltük a ragozott alakokat betűrendben (a ragok betűrendjében!), így pl. a hajam alak előbb jön, mint a hajamat, viszont a hajhoz alak meg mindezek után kerül sorra, de megelőzi a hajra alakot stb. A ragozott alakok után ismét új betűrendi felsorolás következik: a származékok (melléknévi, igei, igenévi stb. összekeverve) betűrendje. Végül a szóösszetételek anyaga jön sorra, ez is betűrendben. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy ide min-