Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Adattár - Andreas Vesalius és kora — az 1964. évi bázeli XIX. nemzetközi orvostörténeti kongresszus tükrében

ADATTÁR Andreas Vesalius és kora az 1964. évi bázeli XIX. nemzetközi orvostörténeti kongresszus tükrében Habent sua fata libelli. Andreas Vesaliusnak ( 1 ö 14—1564) a modern anatómia megteremtőjének életművéről három ízben igyekeztek kegyelettel megemlékezni az orvostörténészek. Születésének jubileumát megakadályozta az első világháború. A Fabrica 1543-ban jelent meg. Ennek ünneplését lehetetlenné tette a második világháború. így végül is halálának négy évszázados évfordulója alkalmából Bázelben gyűltek össze a világ orvostörténészei, hogy újabb vizsgálataikkal, kritikai kutatásaikkal lerójják kegyeletük adóját. A kongresszus H. Buess professzornak a bázeli egyetem orvostörténeti professzorának elnöklete alatt került megrendezésre. A kongresszusnak nem volt magyar résztvevője és a magyarok előadásait távollétükben olvasták fel, A kongresszusról a Vade Mecum alapján számolunk be. 1. Andreas Vesaliusra vonatkozó adatok D. A. Idanov (Moszkva) fontos bejelentést tett, hogy sikerült a leningrádi Hermitage múzeumban megtalálni Calcarnak 104,5x85,5 cm méretű olajfestményét Vesaliusról, amely az egyetlen életében készült hiteles portré. A Párizsban őrzött Vesalius-arckép ennek csupán másolata. Pecker (Párizs) viszont kimutatta, hogy az addig Vesalius portrénak tartott 111 X 88 cm méretű Sêvres-i porcelán nem Vesaliust, hanem Melchior von Brauweilert ábrázolja. A tévedést részben magyarázza, hogy az alapfestményt Calcar készítette és a kép sokban hasonlatos Vesaliushoz. Vesalius levelezéséből is találtak eredeti darabokat, így Münster (Ferrara), Sondervorst és Wéry (Louvain) Vander Eist (Bruxelles), valamint Wolf-Heidegger (Basel), amelyek a kongreszuson bemutatásra kerültek. Vesalius két világ között állott. Indulásakor még Galenust és az általa