Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Bugyi Balázs: A bolognai archigimnasium magyar orvostanhallgatói

A BOLOGNAI A R C H I G I M N A S I U M MAGYAR ORVOSTANHALLGATÓI írta: BUGYI BALÁZS (Budapest) \ njou Lajos király a bolognai egyetem mintájára 1367-ben alapította meg Pécsett az első magyar egyetemet [2], Ez a körülmény bizonyítja egyrészt Bolognának felsőoktatás terén játszott döntő szerepét a középkorban, másrészt magyarázza, hogy a példaképnek választott bolognai archigimnasiumban milyen sokan lehettek akkor és azután is magyar diákok, a többiek között nyilvánvalóan orvostanhallgatók is. A középkori egyetemeken a diákok szerveződése nemzetiségek szerint történt. A padovai egyetemen 1228-ban — Castiglioni szerint — négy csoportban tömörültek akkor az egyes nemzetiségek szerint a diákok: az északi latin nyelveket beszélők — langue d'oeil — ahová a francia és a normann diákok tartoztak, a déli latinnyelveket beszélők — langue d'oc — mint a provensziak, a spanyolok, és a katalánok, a germánok és az olaszok. Egyes nemzetek diákjainak nagyobb számban történt jelentkezése újabb nemzeti diákcsoportok kialakításához is vezetett. így volt ez Bolognában — latinosan Bononiában — is, ahol egyéb nemzetek diákcsoportjai között a XIV. századtól kezdődően rendszeresen megtalálni a magyarokat is. Bolognában megmutatták a még a múlt században is önálló intézményként működött nagymúltú Magyar—Illír Kollégiumot, amely évszázadokon át befogadta, de minden esetben maga köré tömörítette a magyar diákokat Bolognában. Az egyes nemzetek diáksága az egyetem egyes fakultásain is külön-külön csoportosult. E csoportok nagy becsben tartották maguk közül választott vezetőiket, akik a későbbiekben nemcsak a diákság