Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Abádi Gyula: Ismereteink a gyógyszerek hatásáról a múltban és jelenben

súlyos megbetegedés lép fel. Ennek leírását megtaláljuk Bougen

ville 1768-as évek óceánjárásáról szóló könyvében: ^Description d'un voyage autour du monde" (1772. „Leírása egy világkörüli útnak"). Pápai Páriz Ferenc 1687-ben írt„ Pax corporis (azaz Az emberi test nyavalyáinak okairól, fészkeiről, s azoknak orvoslásának módjáról való tractáta") c. könyvében az ínygyulladás kezelésénél tölgymakknak a tokját „gallest", gránátalmát, timsót használ savanyú borban, melyet tüzes vassal forrósít meg, majd evvel mosatja a beteg ínyét. Myrrhát is használ hasonlóképpen. A tinctura Gallarum, Rathaniae, Myrrhae keverék ma is használatos ínygyulladásnál, mint ecsetelőszer. Jacobus Theodorus Tabernaemontanus, Casparus Bauhinus és Hieronymus Bauhinus által szerkesztett és 1702-ben Baselben megjelent „Krauter Buch", gyógynövény-könyv 1700 oldalon gyönyörű kőmetszetes illusztrációkkal ellátva, ezernél több gyógy növényt ír le. Ezek közt megtaláljuk a vermuthot, absintet, kamillát, köményt, ánizst, sisakvirágot, aloét, ricinust, sennát, valeriánagyökeret, mákot, kínafát, gyűszűvirágot stb. Ezen növények leírása közben megemlékszik a külsőleg, illetve belsőleg való használatukról. A leírt használhatóságnál hivatkozik az. elmúlt idők nagy orvosaira, hogy a növényben levő gyógy tényezőt miképpen használták: pl. Galenus a mákban levő ópiumot hogyan ajánlja köhögésre, fájdalomcsillapításra, altatószerül. Figyelmeztetve tanításában az orvosokat, hogy a gyógyszer túl nagy mennyiségének adására halálos, felébreszthetetlen álom lép fel. A mák latin neve papaver somniferum (álomhozó), ezért Angliában, mint kábítószerrel szemben beviteli tilalom áll fenn ma is. A sok gyógynövény közül csak egy párral kívánok itt foglalkozni.. Kamilla Külsőleg teafőzetét borogatásra ajánlja, ótvaros bőr és szemgyulladásnál. Gőzölést és borogatást is végeznek kamillateával a szem megbetegedéseinél. Ma is használjuk ugyan ilyen formában kötőhártya, szaruhártya betegségeinél. A „hajat széppé teszi, ha a vízét lúggal lágyítjuk". Szájban levő fekélyeknél öblítésre ajánlja. Belső bevételre borban