Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Büky Béla: A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse (1585, 1607)

lentésben szerepelve a mai test szó szinonimájaként használták. Lásd még: termet, test. Tetem

2 'cadaver, holttest, holttetem' E jelentésre alig van adat e korból —> Tetem tartó (LC, 741. ossuaria); Tetem tartó helj (NC. 797. ossuaria). Tobozmirigy 'glandula pinealis, epiphysis, tobozmirigy' E kifejezésre semmi adat sincs, a tobozmirigyre vonatkozólag lásd mégis a „fenyőmakkocska" és a „makk" címszavakat. Toll

1 'pilus tenuis, villus, finom szór, bolyh'? Tollas labu, pihés (LC. 814. plumipes); Tollas labu (NC. 879. plumipes) —> Ez, és néhány más adat arra vall, hogy a „toll" szó 'finom szó'r, bolyh' jelentésben is használatos lehetett, E jelentésre az NySz. nem közöl adatot. Vö. : Arany János : „Pedig még legénytoll sem pehelyzik állán" sorát a Toldi első énekében [3. versszak]. Lásd még: moh,, pih, szőr. Toll

2 'pluma, toll' Lásd az állatorvostani részben. Tomp 'pars lumbi seu lateris in sue' Lásd az állatorvostani részben. Tompa 'obtusus' Tompa, életlen (LC. 473. hebes); Tompa elteié (NC. 493. hebes) | Tompa, ostoba (LC. 719, obtusus); ^ | Lásd még a patológiai részben. Top 'pars lumbi seu lateralis in sue' Lásd az állatorvostani részben. Torok 'fauces' Gége, torok (LC. 139, bronchus) ; — | Tsatorna. Lelökzet véuő torok (auagy) gége (LC. 156. canalis); Czatorna (NC. 145. canalis) [ Torok (LC. 411. faux); ~ | Torok (LC, 466, gula) ; <-~' I Torok (LC. 467. guttur) ; ~> | Torok (LC. 569. iugulus) ; — I Torok (LC. 742. ostia); — ( Három torkú (LC. 1086. trifaux); <—' j Torok gyék (LC. 70. angina); Torok gijk (NC. 65. angina) | Torok gyek (LC. 283, cynanche) ; Torok gik (NC. 277. cynanche) | Torok giek (LC. 1041. synanche); Torok gik (NC. 1139. synanche). A „torok" szónak 'nyílás, szájadék' jelentésű általánosabb jelentésvonatkozására nincs adat LC.-ben és NC.-ben. Tő 'radix' Töuéböl kifordítom (LC. 376, everto); ^ | Tóuéből, kifordítás el rontás (LC. 376. eversio); — | Töuéböl, ki forditator [h. ki forditatot] (LC. 376. eversus); — | Töueből ki fordító (LC. 376. eversor); ki fordito (NC. 380. eversor) | El romlás,