Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

gyúltak és meghaltak számát, valamint az egyes törvényhatóságokban a járvány kezdetének és megszűnésének időpontját. Összehasonlítás céljából mintegy mellé helyezzük a galíciai járványról kiadott összesítő jelentést (7, sz. tábla), amely a magyarországi jelentés adatain túlmenően az egyes kerületek összes helységeinek, azok lakosságának, a kolera által érintett helységeknek s azok lakosságának számát is tartalmazza, ami a lakosságszámhoz való viszonyítást igen megkönnyíti. A jelentés tartalmazza továbbá a 100 lakosra eső megbetegedési eseteket, valamint a 100 megbetegedésre eső halálozások arányát is. Nem tartalmazza azonban a Galíciáról kiadott jelentés a járvány kezdő és befejező időpontját, holott a járvány elterjedésének és méreteinek megállapításához ez is használható támpontul szolgálhatna. A galíciai adatokat bizonyos átalakítás után saját mortalitási adatainkkal vetettük egybe. Egykorú hivatalos jelentésre támaszkodik L. Chevaliemak a párisi járványról közölt munkája, amelyet összehasonlítás céljára felhasználtunk [28]. A későbbi időszakok közül Magyarországra vonatkozó országos jeletést adtak ki a többi között az 1806. évi kolerajárványról is, és részletes, hivatalos adatokkal alátámasztott jelentést az 1892. évi budapesti járványról. Utóbbi járvány egyes fő adatait a lethalitás vizsgálatánál használtuk fel. A felsorolt főbb hivatalos adatokon túlmenően egész sor feldolgozást találtunk mind Magyarország egyes részeire, mind külföldi városokra, vagy országrészekre vonatkozóan. Ezek az adatok jól megvilágítanak egy-egy olyan részletkérdést, amelyekre az országosan összesített hivatalos jelentések nem térnek ki, igen nagy fogyatékosságuk azonban, hogy az esetek túlnyomó többségében megfelelő viszonyítási alap — lakosságszám — hiányában csak korlátozottan értékelhetők. Ilyen típusú adatainkat éppen azért a lethalitás összehasonlító vizsgálatánál tudtuk hasznosítani. Területi elemzésünket főképpen a mortalitási adatokra alapozzuk, a részletes kifejtés A járvány súlyossága c. részben található. E helyütt csak utalunk a járvány térbeli kiterjedése mérésének olyan lehetőségére, mint pl. a járvány által érintett helységek aránya az összes helységek számához viszonyítva. Az összesítő jelentés feltünteti ugyan a járvány által érintett helységek számát törvényhatóságonként, azonban az összes helységek számát nem közli. így meg-