Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

ban — a nemzetközi egyezményekkel összhangban — az ázsiai kolera a kórisme vagy a gyanú megállapításától számított 12 órán belül bejelentendő betegség, amely gyógyulás vagy elhalálozás esetén kijelentési kötelezettség alá esik. Az írásbeli jelentésen kívül táviratilag vagy távbeszélőn keresztül is azonnal jelenteni kell az észlelt eseteket. A kórisme alátámasztására a laboratóriumi vizsgálatokat kötelezően el kell végezni. A beteget azonnal el kell különíteni. A beteg lakása elé őrt kell állítani. A beteg hozzátartozóit és a vele érintkezésben állott egyéneket öt napra vesztegzárba kell helyezni. Az ázsiai kolerában elhunytaknál orvosrendőri boncolást kell végezni, a holttestet fertőtlenítő folyadékba (szublimát) áztatott lepedőbe kell burkolni és zárt koporsóban temetni. Járvány esetén korlátozni kell az összejöveteleket és a közlekedést, egész helységeket is zár alá lehet helyezni. A kutakat klórmésszel kell fertőtleníteni, m

:i-ként 30 g friss klórmeszet számítva [9]. Az 1831—32. évi kolerajárvány története Az első magyarországi kolerajárvány az ázsiai kolera első pandemias terjedésének második szakaszában (1826—37) lépett fel. Moszkvában 1830 szeptembertől 1831 márciusig dúlt a járvány, amely a 250 000 lakosú városban 3,4%-os morbiditás mellett (8566 megbetegedés) 54,7 %-os lethalitást mutatott (4690 halott). A moszkvai járvány hírére az európai államok — így az Oroszországgal határos Ausztria is — szigorú védőintézkedéseket tettek, amelyek — a betegség fertőző mivoltát feltételezvén — a határokon létesített katonai védőkordonból és veszteglő-házak berendezéséből állottak. A lengyel felkelés és az annak elnyomására átvonuló orosz csapatok miatt a galíciai határzárat 1831 tavaszán felfüggesztették, ezzel megkönnyítve a járvány terjedését. 1831. július elején Krakkóban rendkívüli erővel dühöngött a járvány, ekkor Galíciát ismét katonai kordonnal vették körül, de már elkésve; június óta már Magyarországról is tömeges megbetegedéseket jelentettek, augusztus közepétől kezdve Bécset sem kímélte meg a járvány. Egyik irányban a járvány Moldva—Oláhország és Bulgária felé vonult, a másik iránya északon Varsó—Riga—Pétervár volt, ahol