Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

AZ 1 8 3 1 - 3 2. ÉVI MAGYARORSZÁGI KOLERAJÁRVÁNY NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE írta: B. LUKÁCS ÁGNES (Budapest)* mikor a XIX. század magyarországi járványainak demográfiai szemléletű feldogozását tervbe vettük — addigi irodalmi tájékozódásunk alapján — csupán már publikált és inkább csak a nagyobb városokra vonatkozó részadatok összegyűjtését tűztük ki célul. Horváth Róbert már 1961-ben rámutatott a XVIII. és XIX. századi nagy járványok jelentó'ségére a magyarországi népességfejlődés vizsgálatával kapcsolatosan. A XIX. század három nagy kolerajárványáról a halottak számát is közli (1831-ben 237 641, 1866-ban 71 429, 1872-73-ban 189 000) [Íj. Egyik további 1962. évi művében Pest város 1831, évi kolera-adatainak vizsgálatát azzal indokolja, hogy a nagyvárosok részletekbe menő feldolgozásai iránymutató szerepet töltenek be, míg az országos adatoknál bizonytalan, hogy milyen területre vonatkoztathatók. Fejtegetései során később mégis ad egy 1,7%-os országos becslést az 1831. évi kolera-mortalitásra, illetve Erdély leszámításával 1,8%-ra becsüli az országos arányszámot [2]. Kovacsics József 1963-ban megjelent művében ezt írja: „Egyes felekezetek, így pl. a református egyház (Debrecen) gondot fordított a járványok okozta halálozásra, a pestis, a kolera pusztításának elkülönített megfigyelésére is. Nagyrészt ezen feljegyzéseknek köszönhetjük, hogy az 1806—9 közötti himlő* Tanulmány a KSH Népességtudományi Kutató Csoportjából