Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Könyvismertetés - Norbert Duka: Ärztliche Beziehungen zwischen der Schweiz und der Slowakei von 16. bis zum Ende des 18. Jahrhunderts

KÖNYVISMERTETÉS Norbert Duka: Ärztliche Beziehungen zwischen der Schweiz und der Slowakei vom 16. bis zum Ende des 18. Jahrhunderts (Orvosi kapcsolatok Svájc és Szlovákia között a 16. századtól a 18. század vé­géig) — Különnyomat a Svájci Orvos- és Természettudománytörténeti Társaság évnegyedes folyóiratának, a GESNERUS-nak 1965. évi 1/2, (68—84. 11.) számából. A szlovákiai magyarság ismert nevű kultúrmunkása részben Wesz­prémi Succincta Biographia-jának IV. kötete (158—159. 11) alapján, részben más idevágó forrásmunkák és saját levéltári kutatásai alapján 10 olyan, a mai Szlovákia területéről való orvost ismertet, akik Svájc­ban folytatták orvosi tanulmányaikat illetőleg ott szerezték meg orvosi diplomájukat. Ezen túlmenően foglalkozik azonban az ottani orvostanárok nézetei­nek a mai Szlovákia területéről való orvosok írásaiban található hatá­sával — utóbbival többek között a Pázmány által alapított nagyszombati egyetemen 1770-ben létesített orvosi karral kapcsolatban. Kitér szlovákiai származású, illetve itt élő szerzők Svájcban megje­lent írásaira (pl. Wernher György ismert balneológiai leírására), egy svájci chirurgusnak (Oettle) Pozsonyba történt meghívására és dotálá­sára (1713.), valamint Huszty Zakariás, pozsonyi városi orvos közegész­ségügyi tevékenységére, akit érdemei elismeréséül a Svájci Orvosok és Sebészek Levelező Társasága 1793-ban tiszteletbeli tagjává választott. Magyary-Kossa : Ungarische medizinische Erinnerungen c. könyve alapján ismerteti végül azokat a magyarországi diákok számára alapí­tott svájci ösztöndíjakat, „amelyek a szlovákiai származású diákoknak is javára szolgáltak". A szerző cikkében nem törekedett teljességre, de rámutat azokra a lelőhelyekre, ahol további ilyenirányú anyag található. Minthogy a tárgyalt kor történelmi helyzetéből, néprajzi viszonyaiból és a felhasznált irodalomból számos magyar vonatkozás következik, a szerző tizenhat oldalas tanulmánya joggal tarthat számot a magyar or­vostörténészek érdeklődésére is. Ezen az sem változtat, hogy egynémely köztörténeti utalását, vonatkozását (68. 1. apróbetűs bekezdésében, 77.1. 2. bek. utolsó sorában stb.) pontatlannak érezzük.

Next

/
Thumbnails
Contents