Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)
Adattár - Magyar orvostörténeti vonatkozású kéziratok a bécsi Nemzeti Könyvtárban (Dörnyei Sándor)
ger mérnök és építési felügyelő volt Theresienstadtban, Csehországban (a város mai neve: Terezin). 1825-ben elkészítette Székesfehérvár térképét is, amelyet Pesten Trentsenszky József metszett kőre. (Jelzete: Ser. n. 5.) Patkovich József: Schriften über die Heilquellen von Harkány in Ungarn. — A 139 levélből álló kézirat nem egységes mű, hanem 1824 és 1830 között készült, többnyire német, kisebb részben latin feljegyzések gyűjteménye. A harkányi fürdő és a víz gyógyhatásának a leírásán kívül tartalmaz jegyzékeket a fürdővendégekről 1826-ból, 1827-ből és 1828-ból, továbbá kórtörténeteteket, végül egy javaslatot tervrajzzal a fürdőterület parkosítására. Patkovich József pécsi városi főorvos 1830ban német nyelven, 1846-ban pedig magyarul is kiadta Harkányban szerzett tapasztalatait (A harkányi hévvíz gyógyereje. Pest, 1846. 39 p.), s még 1851-ben a Zeitschrift für Natur- und Heilkunde című folyóiratba is írt a harkányi fürdőről. A bécsi kézirat mindezekhez a munkáihoz készült feljegyzéseit tartalmazza. (Jelzete: Ser. n. 1.) Berks, Peter Maria Edler von : Ansichten über die Mineralquellen bei Walpo, Slavonien, Gespannschaft Weröcze, Freyherrlich Hilleprand v. Prandauische Herrschaft. Besuch derselben am 1. und 2. August 1834. — A 12 levél terjedelmű német kézirat 1835-ben Pécsett készült. Berks kerületi bányaigazgató és m. kir. földmérő volt. (Jelzete: Ser. n. 7.) Saárosy József: Heilversuche mit Czigelka's jodhaltigem Wasser. Vorgetragen in der Vereins-Versammlung am 11. März. — A 8 levél terjedelmű kézirat valószínűleg a Budapesti Kir. Orvosegyesületben tartott előadás fogalmazványa, hiszen az egyesületnek Saárosy eperjesi főorvos — vidéki lévén — levelező tagja volt. A kéziratkatalógus szerint valószínűleg 1844-ben készülhetett, mert a kéziraton szereplő feljegyzés szerint Tognio 1844. szept. 13-án „dr. Török" jóvoltából jutott hozzá. (Ez a Török minden bizonnyal az a Török József pesti, majd 1847-től debreceni orvos, s egyúttal főiskolai kémia tanár, aki a Magyar Tudós Társaság 1845-ben a hazai ásványvizek összefoglaló ismertetésére kiírt 50 arany pályadíjat elnyerte, s művében (A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdőintézetei. Pest, 1848.) foglalkozik a czigelkai savanyúvízzel is.) Saárosy az Orvosi Tárban két ízben is közölt cikket a czigelkai gyógyvízről („Szepesmegyei Czigelka nevű ásványvíz ismertetése" 1842, „Gyógykísérletek a czigelkai iblanytaralmú ásványvízzel" 1844), majd önálló füzetet is szentelt ennek a kérdésnek (Czigelka ásványos vize természettani és orvosi tekintetben. Eperjes, 1846). (Jelzete: Ser. n. 4.) A bécsi Nemzeti Könyvtárban található magyar orvostörténeti vonatkozású kéziratok második csoportját a soproni ispotály éves elszámolásai alkotják. Pállá Ákos nemrég ismertette a soproni ispotály 1586. évi elszámolását (Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica. 1964. 32. sz. 31—82. p.). A bécsi kéziratgyűjteményben négy kötetben 10 év elszámolásai találhatók meg. Ezek a következők:
