Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Adattár - Magyar orvostörténeti vonatkozású kéziratok a bécsi Nemzeti Könyvtárban (Dörnyei Sándor)

szik. Ez a gondolatmenet vezette egyes betegségek elemzésekor arra, hogy az elmebetegségeket pl. az idegrendszer működéseinek zavaraként fogja fel. Bizonyos mértékig szemben Richerand fiziológiájával inkább a francia fejlődéstan gondolatmenetének alapján írja, hogy .. .„a testre számos kívülálló tárgy hat"... „így válik az ember cselekvővé, folytathat mindenféle tevékenységet vagy aszerint, hogy érzékei révén miként fogja fel a tárgyakat, vagy a belső szervezet különleges alkatából következő hatásoknak megfelelelően. Az ilyen formán keletkező tevékenységek megannyi ösztönzői újabb élettevékenységeknek." A természet, a környezeti hatások és az élő szervezet közti dinamikus kapcsolat elve tehát szintén helyet kapott Martinovics fiziológiájában. A nagy jakobinus per után írásai eltűntek szem elől. A francia felvilágosodás eszméinek veszélyessége nyilvánvalóvá vált, A francia felvilágosodás hatását visszatükröző progresszív magyar orvos azonban örök irodalmi emléket kapott Mikszáth Kálmán regényében, ahol Dr. Medve az igazság oldalára állva szintén életével fiztett azokért az eszmékért, amelyek nemcsak társadalmi, hanem természettudományi forradalmat is jelentettek. Katona Ferenc (Budapest) Magyar orvostörténeti vonatkozású kéziratok a bécsi Nemzeti Könyvtárban Az osztrák Nemzeti Könyvtár három nagy kötetben most adta ki új kéziratkatalógusát (

Katalog der abendländischen Handschriften der Österreichischen Nationalbibliothek. „Series nova" (Neuerwerbungen). Von Otto Mazal, Franz Unterkircher. Wien, 1963—1965, Prachner). A katalógus az „újabb" szerzeményeket, vagyis az előző nyomtatott katalógus óta a könyvtárba került műveket írja le. Ez azt jelenti, hogy csaknem száz év alatt gyűjtött anyagot tár fel, mert az 1870 óta beszerzett kéziratokat ismerteti. A katalógus — a hasonló művek szokásainak megfelelően — igen gondosan írja le az egyes kéziratokat: közli a szerző nevét, a mű címét, a keletkezés helyét és idejét, a terjedelmet, a megállapítható tulajdonosokat, az érdekesebb bejegyzéseket stb. A katalógus átnézése során számos olyan művet is találtunk, amelyek a magyar orvostörténeti kutatást is érdekelhetik, s ezeket — a katalógus leírásai alapján — ismertetjük. A magyar orvostörténeti vonatkozású kéziratok első csoportjába hazai ásvány- és gyógyvizekkel foglalkozó műveket sorolhatunk. Ezek mind Tognio Lajos hagyatékából kerültek az osztrák Nemzeti Könyvtárba. Tognio Lajos (1798—1854) a pesti egyetemen 1824-től haláláig az általános kór- és gyógytan tanára volt. Idegen létére szemben állt a reformkor, a szabadságharc és az elnyomatás időszakának a nemzeti törekvé-