Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)
Adattár - Aszklepiosz egészségisten thrák eredetéről (Wassil Bakardjiew)
forma, a kígyó alakja is, s a mai napig is használatos jelkép: a botra tekeredő kígyó. Aszklepinek templomokat emeltek, amelyeket aszklepionoknak neveztek. Sok olyan pénzérmét találtak, amelyeknek egyik oldalán a botra tekeredett kígyó látható, a másikon pedig maga az egészségisten, akit emberi alakban már, mint széptermetű, szakállas férfit látunk viszont. Kultusza kapcsolatban volt még a nymphák tiszteletével is, akiknek tiszteletére a nympheumokat emelték. A három thrákiai nympha a forrásvizek, főleg a gyógyhatású források védelmezői voltak. A forrásoknál emelt templomoknál talált pénzdarabokon a nymphák alakján kívül korsóból kifolyó víz, oroszlán szájából kifolyó víz ábrázolását találjuk még. Ugyancsak kapcsolódott Aszklepi kultusza Dyoniszosz és Kibela bőségistennő tiszteletével. Az aszklepionoknak igen nagy jelentőségük volt. Az áldozópapokon kívül kimondottan gyógyító papok is működtek minden egyes szentély mellett, és ott szanatórium jellegű állandó intézmény is volt, amelyre tömegesen zarándokoltak az enyhülést és gyógyulást remélő betegek. Aszklepionok romjaira bukkantak nemcsak majdnem az egész fekete-tengerparti vonal mentén és a bolgár nagyvárosokban (így Szófiában, Plovdivban, Kjusztendilben stb.) de igen sok helyen is, ahol most is gyógykezelnek betegeket, kisközségek határában. Maga a Therma szó is thrák eredetű: a hévizek istenét Dzsermánnzk t azaz meleg, forró víznek nevezték. Az egyik fennmaradt thrák nagyvárosban hygienikus, egy- és kétemeletes házak maradványait találták, csatornázás, fűtésre és fürdésre használt, a házakba bevezett termálvízrendszerrel. * Aszklepi a későbbiek során bekerült a görög mondavilágba, mint Aszklepios, Apolló és Koronis fia. Apolló szintén kívülről került be a görög istenek családjába, s mint a hirtelen halál istenének, neki is a kígyó volt a totemállata (thrák-kisázsiai eredete a legvalószínűbb). Ezen kívül Apolló volt még a járványok istene, de ő adja a gyógyulást is. így azután Aszklepi thrák istenség befogadtatik az olymposzi családba sőt később átveszik a rómaiak is, de már mint Aesculapius-U Kíséretében mindvégig megmaradnak leánya, Hygiea ( = Egészség, a római mitológiában már Salus) fiai Makhaón, a híres orvos. Panakios, továbbá Tleesphoros, aki megőrzi jellegzetes, mind a mai napig fennmaradt thrák viseletét (bő csuklyávál ellátott durva szőttes köpeny), akit a rómaiak „csuklyás géniusznak" neveztek és ábrázoltak. * A kereszténység elterjedésével Aesculapius—Aszklepi alakja már Krisztuséval keveredik, aki már nem csak a betegségtől megmentő, de a lelki megváltó is, aki gyógyít és életet ád. A római hitregében a Juppiterré változott Zeusz féltékenységből villámaival sutja agyon AszklepiAsclepios-t, amiért egy nymphát, Egeriát, feltámasztott. 18* 275