Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Daday András: Adatok a magyarországi himlőoltás történetéhez (1825—1835)

voltak nehézségei. Az előkelő vagy gazdag szülők nem egyeztek bele, hogy gyermeküktől himlő-oltóanyagot vegyenek, s így az or-* vos előre megállapított oltási tervét gyakran felborították. Ezek a szülők az ellen is tiltakoztak, hogy gyermeküket napszámos, munkás, szolgáló leány, vagy pláne kitett gyermek anyagával oltsák be. Izraelita gyermek savójával csak egészen kivételes esetben engedték a keresztyén szülők gyermeküket beoltani. Mivel ezeket az érveket és balhiedelmeket nem sikerült megcáfolni, az oltó orvos arra törekedett, hogy a különböző társadalmi állású egyének gyermekeit egyidőben oltsa be, s így biztosítsa mindenki számára az oltóanyagot. A folytatólagosság így is gyakran megszakadt. A szülők gyakran amiatt nem engedték meg a savóvételt, mert a védőhimlőhólyagocskák megnyitását nagyon fájdalmasnak gondolták. Pedig éppen ellenkezőleg a hólyagocskák megnyitása a gyulladást, a fájdalmat és a lázat csökkenti. A felsorolt akadályok késleltetik a himlőoltás gyorsabb előrehaladását. Ezek fenn is maradnak, amíg az orvosrendészet hathatós intézkedéseket nem tesz. Straub doktor véleménye szerint a legsürgősebb feladat: 7. kellően és megfelelően felszerelt himlőoltó intézetek létesítése, 2. a szegények ingyenes oltása, 3, a legegyszerűbb, legkevésbé fájdalmas és legkisebb vérfolyást okozó oltás bevezetése, 4, a gyermekek sok ember jelenlétében történő beoltása, 5. írásbeli felszólítások és ösztönzések az oltásra minden rendű szülők részére, 6'. dicséretek, jutalmak, kitüntetések mindazok részére, akik különösképpen közreműködnek a himlőoltás érdekében. Ad 1. A himlőoltó intézetek egyikét az ország fővárosában kell létesíteni. A vidékiek ez alá tartoznának. Óhajtandó, hogy az egyetemes orvostanhoz értőkön kívül senki se bocsáttassék az oltás gyakorlására, mert csak az orvosnak van képessége arra, hogy okszerűvé tegye cselekedeteit és annak félbeszakítását — mellőzését. Csak az orvos ismerheti a himlőoltási betegséggel társuló tüneteket: kiütéses udvarok, súlyos gyulladás, láz, fájdalmak, hányás, hasmenés, hólyagosak kisebbedése stb. Csak az orvos képes ezeket kellően felismerni, megkülönböztetni és gyógyítani. Ad 2. Ha ingyenes lesz az oltás, jobban fog az elterjedni. De vajon lehet-e kötelezni az orvost az ingyenes kezelésre? Himlőoltó intézet nélkül, közfizetésben nem részesülő oltóorvos ezt a terhet