Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Kádár Zoltán: Zsámboki „Icones ... medicorum" orvosportréinak hitelességéről (Különös tekintettel a Dioskorides-arckép mintaképére)

Másrészt viszont az „Icones" — mint a fentebbi adatokból is kiderült — egészében véve több antik orvos arcképét őrizte meg, mint a bécsi cod. med. graec. 1. (beleértve a filozófusok és egyéb természetkutatók képmásait). Sajnos, ezek hitelességét nagyon nehéz ellenőrizni, hisz Hippokratest kivéve, a többi antik orvosról, az említett kódexet kivéve, más ókori eredetű ábrázolás nem maradt ránk. Hippokrates egyébként az „Icones"-ben is szerepel (nr. 9), de ez a Hippokrates—kép teljesen eltér a hagyományos Hippokrates ábrázolásoktól, nem tudjuk, honnan vehette mintaképét Zsámboki [15]. Komoly problémát jelent az „Icones"-ben szereplő Celsusportré hitelessége (nr. 18). Celsusnak, Dioskorides fiatalabb kortársának, a korai római császárkor nagy orvosi enciklopédia írójának ugyanis az ikonográfiái kutatás [Ki], egyetlen hiteles portréját sem ismeri, viszont a Zsámboki művében megjelent Celsus-portré felfogásban annyira antik jellegűnek és hitelesnek látszik, hogy számos későbbi orvostörténeti munka átvette ezt a képet, így pl. legújabban a magyar szakirodalomban is Székely Sándor [17], továbbá Kempler Kurt magyarul is megjelent munkájában szerepel (az utóbbi egy XVII. századi könyvből vette át, amely a szóbanforgó arcképet „Ex iconibus aSambuco editis" felirattal közölte [18]. A fenti fejtegetések — úgy gondoljuk — fényesen bizonyítják a nagy magyar reneszánsz orvos-filológus, Zsámboki János „Icones"ének nemcsak komoly művészeti értékét, hanem a nemzetközi orvostörténeti kutatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségét. JEGYZETEK [1] A mű teljes címe: Icones veterum aliquot, ac recentium medicorum, philophoruumque elogiolis suis editae, opera I. Sambuci, Antverpiae. Ex officina Christophori Plantini MD. LXXIIII. [2] Jantsits G., Adalék Zsámboki János ikonográfiájához, Communicationes ex Bibi. Hist. Med. Hung. Xi (Budapest, 1964) 223. skk. [3] Jantsits G., i. m. 224. V. Ö. Max Rooses előszavát az „Icones" 1901-ben Antwerpenben megjelent facsimile kiadásához (Uitgaven der Antwerpsche Bibliophilen No). [21] „Dans la préface des Icones Medicorum, Sambucus nous apprend que les portraits des philosophes et des médicins ont été tirés pa lui des effigies sculptées ou peintes, des médailles et des manuscrits