Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

véljük — hozzájárulnak ahhoz, hogy korszakunk ismert adatait helyesen tudjuk értékelni. Mindenképpen alátámasztani látszanak azt a feltevésünket, hogy a kórházon kívüli és kórházi lethalitás különbsége elsősorban abból adódott, hogy a kórházba felvett eseteknél a jól felkészült orvosi kar pontosabb diagnózissal dolgozott, az enyhébb és korai tüneteket is felismerte és ezeket az eseteket általános gyógymódokkal bizonyos fokig befolyásolni is tudta. Érvényesülhetett azonban a kórházzal rendelkező városokban olyan tendencia is, hogy a nagyon súlyos, gyors lefolyású eseteket már nem is szállították a kórházba, valamint az igen magas lethalitású csecsemőket és kisgyermekeket sem, hiszen korszakunkban speciális gyermekkórház még Pesten sem létezett. Morbiditás Demográfiai nézőpontból egy járvány jelentősége mindenek előtt abban van, hogy az évenkénti átlagos halálozást jóval felülmúló halandóság — még ha az egyes korcsoportokat azonos mértékben is érintené — stagnálást idéz elő a népesség természetes szaporodásában, ha ugyan nem vezet népességcsökkenéshez. Nem teljesen közömbös azonban a megbetegedések számának ismerete sem, azért, mert a fertőző betegségek általában lezajlásukat követően védetté teszik azokat a személyeket, akik a betegségen átestek. Az időlegesen immúnis rétegek az esetleg megismétlődő járványok lefolyását nagymértékben befolyásolják. Erre a jelenségre az 1866-os és 1873-as kolerajárványokkal kapcsolatban már Keleti Károly [39] is felfigyelt. Utalva a Lethalitás c. részben kifejtettekre, az 1831. évi magyarországi kolerajárvány halálos áldozatainak számát 236 032-nek, lethalitasát 50%-nak véve a megbetegedések országosan 421 486 személyt érintettek szemben a hivatalos összesítésben szereplő 530 878 személlyel. (Az abban kimutatott 536 517 megbetegedési esetből le kellett vonnunk a legszorosabb értelemben vett polgári Magyarország területén kívül előfordult 5639 megbetegedési esetet.) E számot az egyes körzetekre felbontva a 15. sz. táblán szereplő becsült megbetegedési adatokat kapjuk. Az országos lethali-