Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)
Réti Endre—Vilmon Gyuláné: Tallózás az orvoskari ülések jegyzőkönyveiben
elismertesse: az első, de az utolsó is. Az új kultuszminiszter, Wlassics Gyula kezdeményezésére 1896-ban megjelenik a korszakot nyitó rendelkezés, amely ezentúl minden nőnek lehetővé teszi Magyarországon, hogy — ha hivatásérzete erre a pályára szólítja — a bölcsész-, orvos- és gyógyszerészkarra beírakozhassék. Azt, hogy egy férfinek sem volt minden esetben könnyű diplomáját megszereznie, ékesen példázza egy szegény irgalmasrendi orvosszerzetes, Pattantyús Imre Domokos esete, amely a magas klérus önző szigorát és az orvoskari tanártestület méltányosságát élesen állítja szembe. Erről az 1884. év április 29-i VII. ülés jegyzőkönyve ad számot. Pattantyús Imre, rendi nevén Domokos, 1883-ban kilépett a szerzetesrendből kérve egyben tartományfőnökét, Füzy Szaniszlót, előzőleg megszerzett diplomájának kiadására. Mielőtt az ülési jegyzőkönyvből az ügy részleteit ismertetnénk, levéltári kutatásaink alapján elmondanánk, milyen intézkedéseket tett az irgalmasrend az úgy látszik mind sűrűbben fenyegető aposztázia elkerülésére. Már a 70-es évek végéről találunk a rend tagjainak kilépéséről számotadó adatokat. Ezek a „kiugrott" rendtagok azonban még csak egyszerű fráterek voltak, s nem mint később, magas képzettségű orvos, illetve gyógyszerész szerzetesek, A rend éberen felfigyel a fenyegető veszedelemre, s Stephanus Gelentsér tartományi vizitátor már 1878-ban így ír az akkori tartományfőnöknek Ferenczfy Imrének: „Ha alkalmas az, ha egészséges mint katona köteles beíratik, de egyúttal utasítások értelmében a tettleges szolgálat kötelezettsége alóli jelmentését javaslatba hozzák mint szerzetesi rend növendékei számára adott engedélyt, ezen felvételi iratok az illető növendékek hazájában küldetnek, ott meglátják azt, hogy az illetőbe van sorozva, többé megjelenését nem sürgetik, hacsak a rendet el nem hagyok, akkor természetesen azonnal tartozik hadszolgálati kötelezettségének tettlegesen is eleget tenni, így ezen intézkedés némiképp biztosíttani fog bennünket oly egyénektül, akik csak arra az időre jönnek, melyben katona kötelesek. Mivel a helyzet a kilátásba helyezett rendszabályok ellenére a 80-as évek elejére sem javult, az új tartományfőnök Füzy Szaniszló úgy