Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Zsakó István: Magyar kiválóságok és családtagjaik elmebajainak története

közepén izzadásról és hasmenésről panaszkodott. Dover port és Laudanumot rendeltek számára. November 21-én kijelenti, hogy Erzsébet királynét feleségül akarták adni Andrássy Manóhoz Velencében és ezért van ő itt fogva. 1876. január 3-án feljegyzik, hogy „a beteg össze-vissza beszél". Január 20-án „a hírlapokat — úgy mond — nem fogja többé olvasni, mert azokban csak róla van szó minduntalan". November 1-én írják a betegről: „rendkívül óhajtana a szebeni tébolydába menni, ennek nem sikerülhetése miatt gyakran lehangolt". 1877. március 3-án: „magábavonult, ingerlékeny, mondja, hogy agyát ki akarják venni s nyelvtudományát így másnak adni". Azt képzeli, hogy meg akarják mérgezni, azért kerüli az ételeket és a sert is. 1878. év elején „folyton olvasgat, nyelvtanokkal foglalkozik", majd „sokat firkál" írják. Verabek aláírás. 1879. október 13-án: „figyelőben, mert életuntságot mutatott". 1880. március 8-án „magát jól érzi s nyugodtabb. Látogatók jelentkeztek, azokat elfogadni vonakodott". Május 15-én „húgyrekedés mutatkozik . .. Bougie alkalmaztatik". Ezután a kórrajzi feljegyzések az urológiai kezelésekről számolnak be. Elmeállapota általában változatlan. November 27-én „lázas s nagyfokú catarrhus bronchialis lépett fel". Morfiumot is adtak neki álmatlansága miatt. 1881. január 10-én írják: „folytosan sokat ír philolog. dissertatiokat, a bibliából is, különben civakodásra hajlamos és téveszméi változatlanul fennállanak . . . fiának látogatását visszautasította". Az ajándék dohányt sem akarta elfogadni. 1882-ben az év folyamán elmebeli és testi változás alig van. Gyógykezelése légcsőhurut és hólyagzavarai miatt tovább is tart. 1882-ben betegségének belátása nagyon hiányos. „Szemlénél egy-egy politikai jövendőléssel lep meg bennünket" írják. Iratait átadja orvosainak, ezek teljesen zavartak. Ezt 1883. április 22-én is jelzik. 1884-ben testileg mindinkább gyengül. Az urológiai kezeléseket, vagyis a csapolást, maga végzi. A csapoló műszernek csontgombja a húgycsőben megrekedt, ezt műtéttel kellett eltávolítani. Vizelete mindinkább zavaros lett és kellemetlen szagú. Sokszor volt álmatlan, ilyenkor pipára gyújtott. Vizelési ingereit hozta fel ennek okaként. Október 10-én lábai dagadni kezdtek, később ascites is kifejlődött. A légzési nehézségek október 12-én fokozódtak. November 13-án: „öntudatlan, estefelé beállott az agónia és 9 órakor tüdővizenyőben meghalt".