Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Hajós Károly: Visszapillantás a magyarországi allergologiai kutatások fejlődésére

betegségei" címen, ebben szerepel a hazai irodalomban először az allergiás betegségek és a vegetatív idegrendszer functio-változásának összefüggése és gyakorlati jelentősége. Ezek alapján az asthma, szénaláz, urticaria, migrain mint allergen eredetű betegségek tünetei, de a Vegetativum mindenkori tónusváltozása függvényeinek is tekinthetők. A húszas években egymás után jelentek meg hazai szerzők Összefoglaló munkái. Az első magyar nyelvű „Allergia és allergiás betegségek" című könyvet Bien Zoltán írta. Előzőleg majdnem egy évtizeden át volt Storm van Leeuwen munkatársa Leidenben is résztvett az asthma aetiologiájára vonatkozó kutatásokban, így szerepel az ő munkássága a levegő-allergenek, házipor, gombaspórák és a bőrkivonatok diagnosztikai jelentőségének tisztázásában (Bien Zoltán műve megjelent 1929-ben, Nóvák kiadása). Debrecenben Fornet belgyógyászati klinikája hamarosan az allergiás betegségek kutatásának egyik centruma lett. Míg a bőrgyógyászati és légzőszervi betegségek tanulmányozása a budapesti, akkori Apponyi Poliklinikán folyt, addig Fornet és tanítványai az alimentaris allergia és az emésztőrendszer betegségeinek tanulmányozásával foglalkoztak és hozzájuk csatlakoztak a Went köréhez tartozó theoretikus kutatók immunbiológiai problémáikkal. A következő összefoglaló monográfia: Fornet és Paul több száz oldalas könyve 1938-ban jelent meg. A 30-as években számos közlemény foglalkozott az asthma bronchiale aetiopathogenesisével, új therapiás és diagnosztikai módszerek bevezetésével, a histamin és egyéb szövetanyagok kutatása terén is találkozunk hazai szerzők eredeti megállapításaival, ezek közül elsősorban Karády munkái váltak a nemzetközi irodalomban ismertté, elismerést nyert a „Resistin"-nek nevezett antihistamin hatású anyag izolálásával és ugyancsak Karádytxak külföldi társszerzőkkel végzett vizsgálatai a histaminase aktivitásáról keltettek általános figyelmet. Tomcsik még budapesti tartózkodása idejében tisztázta a polysaccharidok szerepét a sensibilizálásban, ezek a kísérletek nagyban hozzájárultak az antigének chemiai szerkezetének megállapításához (Proc. So. exp. Biol. et Med. 1927, 24: 810). Annak ellenére, hogy az anaphylaxia pathomechanismusát már ismerték, számos belorvosi, gyermekgyógyászati tankönyvben ki-