Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Novák Károly: Egy fejezet a Vöröskereszt „Erzsébet" kórháza történetéből

kalmazásának első évében a büntető bíróság pl. csalás miatt elítéli? stb. Ellene lehetne vetni ennek azt, hogy ily esetben önként értetődöleg elbocsátja az igazgatóság az illetőt a kórházi szolgálatból ; ámde ez sem lenne más, mint fegyelmi buntestes, a melynél az alkalmazottra mindenképp megnyugtatóbb és így előnyösebb a javaslatban contemplait független bíróság által, apanaszlott védelmének teljes érvényesülése mellett, szigorú formához kötött fegyelmi eljárás, mint a sértett fél nevében eljáró, tehát a maga ügyében bíráskodó igazgatóságnak eshetőleg önkényes eljárása." A fegyelmet sértő eseteknek két nagy csoportját különbözteti meg a javaslat. „Apróbb helytelenségek, kisebb szabálytalanságok, mulasztások esetében, tekintettel e csekélyebb rendetlenségekre" az illető nyilatkozatának meghallgatása után az alábbi felügyeleti megtorló intézkedések alkalmazhatók: figyelmeztetés a hibára, felhívás a szabályok megtartására; szóbeli megintés, ismétlés esetére súlyosabb következmények kilátásba helyezése mellett; írásbeli megintés; rendbírság, mely 50 K-ig terjedhet. A két utóbbi ellen 8 napon belül fellebbezni lehet. A jogerőre emelkedés után az okul szolgáló rendetlenség a személyi táblázatra bevezetendő. Az áplónők elleni fegyelmi eljárás szabályait már ismertettem. Az orvosi, tiszti és altiszti személyzet tagja fegyelmi vétséget akkor követ el, ha a) szolgálati kötelességét súlyosan megszegi; b) olyan magatartást tanúsít, amely állása tekintélyét támadhatja meg. A fegyelmi vétséggel egyenlőnek tekintik azt, ha az illető csőd, gondnokság alá kerül, vagy szolgálati kötelességének teljesítésére bármi okból végképp képtelenné válik. A fegyelmi büntetések: megrovás (hatálya egy évig tart) ; pénzbüntetés (000 K-ig terjedhet és hatálya 2 év); fokozatos előlépés megvonása (1 — 3 év, hatálya 3 év);