Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Hajós Károly: Visszapillantás a magyarországi allergologiai kutatások fejlődésére

A dermatologiai kutatások mellett párhuzamosan fejlődött ki hazánkban a légzőszervi allergiás betegségek klinikumának ismertetése. A német nyelvű irodalomban Schittenhelm hívta fel először a figyelmet egyes légzőszervi betegségek anaphylaxiás eredetére, bár a gondolatnak voltak már előzőleg is említői, az angol nyelvű közlések Langlois, Beal és Meitzer vizsgálatainak ismertetésével maguknak tartják fenn a prioritást, bár Widal, Abrami, Brissaud és Jotrain 1914-ben megjelent közleményei is még az úttörők közé számítanak. A hazai irodalomban 1902 utáni időkből már ismeretes néhány therapiás közlés, amelyeknek alap ja valószínűleg az aetiologiai felfogásban rejlik, azonban a gyógyszerelés indoklása (atropin és adrenalin) még helytelenek és ezen a téren Galambos cikkeit úttörő jelentőségűnek kell tartanunk (lásd fentebb). Míg Korányi Frigyes már annak idején mesterien leírta az asthma bronchiale tünettanát és a klinikai kép vázolása mai ismereteinknek teljesen megfelel, addig elég sokáig tartott, míg Korányi Sándor klinikáján a 20-as évek elején elindították az allergiás betegségek, elsősorban az asthma bronchiale aetiopathogenetikai kutatását és új therapiás módszerek bevezetését alapozták meg. Az újabb asthma vizsgálatoknak egyik legfontosabb megállapítása az infectiós sensibilizálás eredetű asthma felismerése volt. Ennek jelentősége és különösen az ezen az alapon nyugvó specifikus kezelés a szerző munkái nyomán nálunk csak lassan tört magának utat. Az anaphylaxia tanai igen termékenyítőleg hatottak az asthma bronchiale aetiopathogenesisének tisztázására. Kézenfekvő volt a tengeri malacok anaphylaxiás shockja és az asthmás roham közötti hasonlatosság felismerése. Mégis évekig, majdnem évtizedekig tartott míg ezen hasonlatosság tisztázása egzakt alapokra támaszkodott és a betegek gyógyításában jelentőségre tett szert. Friedberger ugyanazon időben már kísérleteket végzett tengeri malacokon porlasztott lósavóval, de a reactio leírásában az astma bronchiale megjelölést nem használta, Weichardt ellenben „athmatikus" reactio formáról szólott, ezeket a kísérleteket később szerző a mikróbás-bacterialis eredetű asthma pathogenesisének tisztázására ismételte meg. A hazai irodalomban az első belgyógyászati vonatkozású közleményt 1923-ban a szerző írta: „Kísérleti anaphylaxia és az anaphylaxiás