Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Az álmokról

Negyedik könyv, vagy î Az álmokról 86. Az álmoknak nagy jelentőséget tulajdonít az, aki helyesen tud ítélni felőlük. Az éber test lelke többféle foglalatosság között osztódik meg, nem önmagáé, hanem tevékenységének bizonyos részét a testi dolgoknak adja át; a hallásnak, látásnak, a tapintásnak, a járásnak és mindenféle testi tevékenységnek. Az értelem ilyen módon nem a maga ura. Ha a test pihen, a lélek bejárja a test részeit, saját birodalmát kormányozza és ő maga mindenféle testi működést végez. Az alvó test nem érez. De tudatra ébredve ilyenkor a lélek látja azt amit lát, hallja azt amit hall, megy, tapogat, búsul, emlékezik, az alvás idején, abban a kis térben ahol van betölt minden testi és lelki működést. Nagy tudomány birtokosa az, aki helyesen tud ítélni az álmok felől. 87. Az isteni és jósló álmok magyarázatával e művészetben járatosak foglalkoznak. Megmondják, hogy milyen boldog, vagy szomorú események várnak a közre, vagy az egyénekre. Ugyancsak ők magyarázzák azokat az álmokat is, amelyekben a lélek testi bajokról ad hírt, túlzott teltségről, vagy a velünk született dolgok kiürüléséről, vagy valamilyen más szokatlan változásról. Ez utóbbi álmok magyarázata hol helyes, hol helytelen, anélkül, hogy tudnának mikor miért helyes és miért téves. Habár kijelentik, hogy vigyázni, kell, nehogy baj érje az illetőt, de nem mondják meg hogyan védekezzék. Megelégszenek azzal, hogy istenekhez szóló imát írnak elő. Kétségtelenül megfelelő és kitűnő dolog az ima, de mindamellett, hogy segítségül hívjuk az isteneket, mi magunknak is segítenünk kell magunkon. 88. Ezt kell tudni erről a tárgyról: kedvezőek azok az álmok amelyek éjjel az aznapi cselekedeteket és gondolatokat idézik fel és amelyek megjelenítik, hogy bizonyos ügyekben mit csináltunk, vagy határoztunk. De ha az álmok ellene mondanak, szembeszállnak az előző napi cselekedeteknek, harc vagy győzelem formájában, ez jelzi, hogy valamilyen zavar van a testben. Ha nagy a zavar, nagy a baj is, ha kicsi a zavar, kicsi a baj is. Nem mondok ítéletet arról, hogy le kell-e mondani arról a cselekvésről, amiről álmodunk. Csak azt tanácsolom, hogy kezeljük a testet. Mert valamilyen teltség halmozódott fel és szekréciót eredményezett, amely megzavarja a lel-